Mire következtethetünk a Kriterion igazgatója és egy Koltai Ervin fedőnevű diplomata kapcsolatából? Fodor János történésszel beszélgettünk.
A román kommunista rendszer stabilitására potenciális veszélyt jelentő romániai magyar értelmiségi elitnek a Securitate által történő megfigyelés, a beszervezés módozatai jól dokumentált, alaposan kutatott terület. A megfigyelési és a hálózati dossziék tudományos feldolgozásának üteme jelentősen visszaesett az elmúlt két évtizedben, és a tudományos munkát az sem könnyíti meg, hogy a történészeknek továbbra sincs lehetőségük hozzáférni minden dokumentumhoz.
Például a beszervezési dossziékat szűrve kapják meg, míg a hírszerzési igazgatóság és a hadsereg archívuma titkosított. A kutatóknak ilyen körülmények között kell megpróbálni feltérképezni, értékelni a korabeli elitek és az állambiztonsági szervek közötti kapcsolatokat. Magyarán az kutatható, amit a rendszer kutatni enged. Ez az állapot egyébként nem romániai sajátosság.
Ha szóba kerül a kommunizmusbéli romániai magyar értelmiségi elit megfigyelése, a legtöbben a Securitatéra gondolnak, holott a magyarországi kémelhárítás is élénken érdeklődött a romániai magyar értelmiség helyzete iránt. Ez utóbbi tevékenységről már jóval kevesebbet olvashat a téma iránt érdeklődő nagyközönség, ezért is kaptam fel a fejem, amikor a Korunk 2024-es július számát lapozgatva megakadt a szemem Fodor János történésznek, A romániai magyar értelmiségi elit a magyarországi kémelhárítás hálójában 1971–1983 között című tanulmányán.
Az értekezés célja, hogy támpontot nyújtson a magyarországi kémelhárítási és információszerzési tevékenységek romániai viszonyaihoz, kiegészítve az eddigi szakirodalmi narratívát, miszerint a szervezet mindössze a hetvenes évek végétől kezdett információkat gyűjteni Romániáról.
Megkerestem a szerzőt, a BBTE Kolozsvári Magyar Történeti Intézetének egyetemi adjunktusát, hogy osszon meg további részleteket a tanulmány születésének körülményeiről és a kutatómunkáról, valamint arról, hogy miként került a budapesti állambiztonság látókörébe Domokos Géza író, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, az RMDSZ alapítója és első elnöke.
Kiderült, hogy Fodor János Domokos Géza politikai életrajzának összeállításán dolgozik. A romániai magyar értelmiség egyik prominens alakjának a román állambiztonság által összeállított, tekintélyes hosszúságú megfigyelési dossziéja mellett arra is kíváncsi volt, hogy ezzel párhuzamosan a magyar állambiztonság mit tudhatott a Kriterion igazgatójáról, aki a kommunizmus időszakában számos külföldi látogatáson vett tett, New Yorktól Kínáig.
Az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelőn felvette a kapcsolatot a Magyar Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával, ahonnan később jeleztek, hogy felbukkan Domokos Géza neve néhány dossziéban. A vizsgált iratokból az derült ki, hogy Domokos Gézának inkább a kiadói vonalon történő mozgásait figyelték. Ezek a részletek főleg akkor lehetnek érdekesebbek, ha további kontextust találnak nekik.
E mellett viszont előkerült egy dosszié a III/II-es anyagokból, ami a kémelhárítás tevékenységét dokumentálja. A nyilvánosságban sokkal többször elhangzik a Belügyminisztérium III/III-as Csoportfőnökségének a neve, ami a belső elhárítást jelöli, és a közvélemény is úgy tudja, hogy ennek a tevékenysége rejti a több izgalmat a kémek, ügynökök, besúgók jelenléte okán.
Fodor János szerint a kémelhárítás azért érdekes, mert Domokos Géza kapcsán sokkal több volt az esély, hogy a személye egy III/II-es dossziéba kerüljön, mivel nem életvitelszerűen élt Magyarországon. Utóbb kiderült, hogy egy egészen komplex dossziéról van szó, ami egyetlen személyhez, a Koltai Ervin fedőnevű titkos megbízotthoz, aki a bukaresti magyar nagykövetség diplomatájához köthető. Az 1971 és 1983 közötti tevékenysége alatt beszámolt a romániai politikai eseményekről, a romániai magyar értelmiség helyzetéről, illetve annak magyarországi kapcsolatairól.
Az informátoron keresztül megfigyelték a román titkosszolgálat tevékenységét is, így a magyar külügy árnyaltabb információkhoz jutott a hagyományos hírszerzési módszerek mellett. Koltai nemcsak Domokos Gézával, hanem a romániai magyar értelmiség számos korabeli alakjaival, ezen belül is a bukaresti magyar elitekkel – pl. Bodor Pál, Bitay Ödön, Huszár Sándor – is kitűnő kapcsolatokat ápolt, információkat osztott meg róluk az otthoni feletteseivel.
– magyarázza a szakember.
Páratlanul hosszú karrierről beszélünk, mivel a diplomaták rotációs rendszerben tevékenykednek, ezért nagyon ritka, hogy egy-két mandátumnál többet tartózkodnak egy kirendeltségen. Az is bizonyos, hogy Koltai Ervin jól beszélt románul, és a kapcsolatai révén alaposan kiismerte magát a romániai viszonyok között, illetve a román–magyar viszonyrendszerben.
Azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen részletes dossziéból pontos rálátást kaphatunk Koltai tevékenységéről, de mint kiderült, nem egy lineárisan felépülő, egyszerűen értelmezhető anyagról van szó. A titkos megbízott több helyen is működött, vissza-visszatért Bukarestbe, vannak megszakítások, olyan időszakok, amikor látszólag nem Romániában tartózkodik. Ez alatt is a román ügyekkel foglalkozik, valószínűleg a magyar külügy, vagy a magyar kémelhárítás központjában, és a magyarországi román nagykövetség munkatársaihoz fűződő kapcsolatai révén szerez információkat.
Főként a román–kínai kapcsolatról, a bukaresti pártvezetés egyes képviselőiről, azok magyarországi látogatásairól számol be. Az nem derül ki, hogy a személyes érdeklődés is vezette, vagy csak megbízást teljesített, de az általa összeállított iratanyag tekintélyes részét értékelte a III/II-es csoportfőnökség, ennek pedig nagyon szokott örülni az utókori történészszakma.
Fodor szerint a legaktívabb időszaka a hetvenes éves közepétől a nyolcvanas évek elejéig tartott. Ebben az időszakban nemcsak Bukarestben, hanem például Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen is jó beágyazottsággal bírt. Jó kapcsolatokat ápolt például Sylveszter Lajos íróval, újságíróval.
A hozzá leszűrődő információkat Koltai leírta, sőt, több esetben összegezte is. Aktivitása utolsó időszakában készített egy többoldalas jelentést, elemzést a romániai magyar társadalom aktuális állapotáról.
Fodor János szerint Koltai Ervin felbukkanása egy ilyen dossziéban külön érdekesség, hisz ebben a történetben ő egy nagyon fontos szereplő, akit a felettesei különböző feladatok végrehajtására utasítanak, akit dicsérnek, és akit néha megfeddnek. A tevékenysége egyben árnyalja is azt a Stefano Bottoni, Ungváry Krisztián és más történészek kutatásai által alkotott képet, hogy a magyar kémelhárítás csak a nyolcvanas évek közepétől kezdett intenzívebben érdeklődni a romániai, és ezen belüli is a romániai magyar ügyek iránt
Az előkerült anyag arra utal, hogy ez az érdeklődés, a tevékenység intenzívvé válása korábbra tehető. Ahhoz, hogy még biztosabbat lehessen mondani ebben a kérdésben, szükség lenne a külügyi anyagok átvizsgálására is. Ebből kiderülhetne, hogy Koltai jelentéseiből mi szivárgott át a magyar külügyminisztériumhoz, és azokból mit használtak fel ténylegesen a külpolitika alakításakor.
A történetben úgy vált fajsúlyos szereplővé Domokos Géza, hogy Fodor János megvizsgálta a szóban forgó korszak vele kapcsolatos romániai dossziéit. Arra volt kíváncsi, mikor, miként érhető tetten abban a kontextusban, hogy tartja a kapcsolatot Helgával, azaz Magyarországgal. A Securitate a Helga kódnevet használta Magyarországra, azokra az objektumokra, amelyek Magyarországot jelentik.
Adott esetben Rajnai Sándor nagykövet, Szűts Pál nagykövet vagy Karikás Péter, Vékás Domokos, Göndör Péter, Szuhacs Katalin, Hodicska Tibor, a bukaresti magyar nagykövetség különböző beosztású diplomatáit is jelölhették Helga, vagy ritkábban Hilda névvel. Domokos Géza saját visszaemlékezésében is írt ezekről a találkozókról, azzal a megjegyzéssel, hogy ezek piszkálhatták a román belügyi szervek fantáziáját.
A Kriterion egykori igazgatójának román állambiztonsági dossziéja mintegy húsz kötetre rúg. A dokumentumköteg első negyede konkrét megfigyelési adatokat, jelentéseket tartalmaz, a fennmaradó rész technikai-operatív anyag, a lehallgatások átiratai.
– ad ízelítőt Fodor János a lehallgatószakma korántsem irigylésre méltó képviselőinek munkájából.
Domokos Gézának egy adott ponttól kezdve tudomása volt arról, hogy lehallgatják, ezért fokozott óvatosságot tanúsított, amikor érzékenyebb információkról beszélt. Ilyenkor megengedte a vízcsapot, vagy elment a Herăstrău parkba egy sétára. A történész szerint a lehallgatási anyagot is ennek tükrében kell értelmezni.
Fodor leszűkítette a kutatás spektrumát, és azokat a bejegyzéseket kereste, amikor Domokos vélhetően Koltai Ervinnel, vagy valamelyik egyéb követségi munkatárssal tartotta a kapcsolatot, mivel ezt különösen figyelték a szervek.
A dossziékból világosan látszik, hogy Domokos Géza minden további nélkül tartott a kapcsolatot ezekkel az állam számára ellenséges személyekkel, objektumokkal. A beszélgetései leiratai között kevés érzékeny információ található. Az ezzel párhuzamos Koltai-anyagból viszont kiderül, hogy Domokos Géza igyekezett egyfajta felvilágosítást nyújtani neki.
– sorolja Fodor János, aki megjegyzi, hogy az eddigi narratíva úgy szólt, hogy Domokos Géza olyan információkat osztott meg, amelyeket egyébként is szükségszerűen közvetített a pártvezetés felé. Például, hogy papírhiány van, vagy nem engedik egyik-másik könyvet megjelentetni.
Nem titok, hogy a külképviseletek a világban mindenhol információgyűjtéssel is foglalkoznak. Azzal ő is tisztában volt, hogy amikor elmegy a nagykövetségre, vagy ha kapcsolatokat tart fenn a követség munkatársaival, ők információra kíváncsiak, és rajta múlik, hogy nyújt-e információt vagy nem. Domokos Géza pedig nemcsak információt szolgáltatott, hanem olyan érzékeny és vélhetően az állambiztonságok számára értékes adatokat közölt, amelyekre máshonnan nem derülhetett volna fény. A készülő politikai életrajzában erre is fog reflektálni részletesen a történész.
A román és magyar állambiztonsági dokumentumok összehasonlító vizsgálata különösen érdekesnek bizonyulhat, hisz a kommunista tömbön belül baráti államokról van szó. Feltehető a kérdés, milyen intézményi kapcsolatokat ápoltak a két ország állambiztonsági szolgálatai?
Fodor itt a terület egyik legismertebb szakértője, Stefano Bottoni kutatásaira hivatkozva úgy válaszol, hogy a korai időkben igen intenzív kapcsolatokról lehet beszélni. Az 1956-os események után megroggyant a magyar állambiztonság és kémelhárítás, mindent újra kellett építeni. A munkában intenzíven segítettek a szovjetek mellett a románok is. Ez a szoros együttműködés idővel degradálódik, ezzel egyidőben pedig a román–magyar diplomáciai viszony is fokozatosan elhidegül.
A nyolcvanas évekre már nagyon elmérgesedett a helyzet, a két biztonsági szolgálat közötti kapcsolatok gyakorlatilag a határellenőrzésekre korlátozódtak. Ezt a változást jól érzékelteti az alábbi momentum is, amelyről Koltai Ervin számolt be.
Vacsorára volt hivatalos Sylveszter Lajoshoz 1983. február 15-én. A titkos megbízott és társai egy diplomata rendszámú Ladával érkeztek Sepsiszentgyörgyre, ahol a vacsora után egy rendőri egység igazoltatta őket. Koltai megkérdezte őket, hogy látják-e, milyen rendszámú autóval van dolguk. A belügyisek egy ingerült igennel válaszoltak, majd közölték, hogy igazoltatják, megvizsgálják a kocsiban tartózkodó magyar állampolgárokat.
Az utasok szerint az alig tíz perces feszült közjáték célja a megfélemlítés volt. Koltai felettese úgy értékelte, hogy a történtek állambiztonsági értékű információt hordoznak, mivel a Securitate szoros ellenőrzés alatt tartja a VI. sz. objektum (a nagykövetség) diplomata beosztású munkatársait, azok vidéki utazásait. Az igazoltató rendőr viszonosságra utaló megjegyzése összefügghetett a budapesti román kereskedelmi kirendeltség helyettes vezetője elleni intézkedéssel.
A történtek tanulsága, hogy a két ország állambiztonsági szervei az adott időszakban intenzíven kóstolgatták egymást. Ez nemcsak ebből a jelenetből derül ki, hanem nyilvános források, például diplomata visszaemlékezések is tartalmaznak hasonló sztorikat, anekdotákat, amelynek vannak erre vonatkozó igazságtartalmuk.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Háztetőket szakított, fákat döntött ki és elárasztotta az utcákat a vihar szerdán Sinaián és a Prahova-völgyének több közkedvelt üdülőtelepén.
A Salrom igazgatójának lemondását és új bánya megnyitását követelték Parajdon. A környezetvédelmi miniszter szerint nem orvosolható pusztán vadászattal a medveprobléma.
Jelentős gazdasági bűncselekmény gyanújával nyomoz a Kovászna megyei ügyészség. Hétfőn több házkutatást is végrehajtottak, amelyek során okiratokat és informatikai eszközöket foglaltak le.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A gyanú szerint az orvos pénzt kért egy műtét elvégzéséért.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.