// 2026. szeptember 18., péntek // Diána
Mi az ábra?

„Mindenkinek a legkedvencebb árva gyermekei vagyunk” – interjú Bálint Lajos Lóránt cserkészvezetővel

// HIRDETÉS

A Romániai Magyar Cserkészszövetség csíkmadarasi vezetőjét a mozgalom múltjáról és jelenéről faggattuk, és többek közt arról is, meg lehet-e a mai fiatalokat szólítani még az „Isten, haza, embertársszolgálat" mottóval.

Jó munkát! A legjobbat! – így hangzik a cserkészköszönés és a válasz. Az 1990 óta működő Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) berkeiben már több ezer fiatal tanulta meg és használta ezt a köszönési formát, és ölthette fel a fogadalom letételekor járó cserkésznyakkendőt. A legnagyobb romániai magyar ifjúsági szervezetet nyolcadik éve vezető csíkmadarasi Bálint Lajos Lórántot arra kértük, avasson be a mozgalom mindennapjaiba.

A második cserkésztörvény így szól: a cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. Önt mikor szólította meg a cserkészmozgalom?

A rendszerváltás után, 1990-ben, még gyerekként találkoztam a cserkészettel szülőfalumban, Csíkmadarason, és ezt az akkori plébánosunknak, Szabó Lajos atyának köszönhetem. Örökmozgó, minden iránt érdeklődő gyerekként úgy éreztem, ez a legjobb dolog volt, ami velem történhetett. Megszerettem ezt az életformát, s még ugyanabban az évben tettem le a cserkészfogadalmat is.

A rendszerváltás után mikor és hol – kiknek a kezdeményezésére – alakultak újra a cserkészcsapatok Erdélyben?

Menjünk picit vissza az időben. A cserkészet jelenleg is a világ legnagyobb politikamentes, leginkább ifjúsági önkéntes szervezete, hivatalosan 1907-ben alakult meg Nagy-Britanniában. Ma már a világ majdnem minden országában léteznek és működnek cserkészcsapatok. Aztán a második világháborúban egy időre be is tiltották a cserkészetet. Talán kevesen tudják, hogy az úttörő- meg a pionírmozgalom is a cserkészeten alapszik.

Csak közben elhagyták a cserkészet ismert jelképét, amely a cserkészfogadalom három részét, az Isten, a haza és az embertárs iránti kötelességteljesítést jelképezi…

…és persze Istent is kihagyták a mottóból. A cserkészet azonban tovább élt azoknak a lelkében, akik korábban fogadalmat tettek, és azok a papok, pedagógusok, természetjárók megpróbálták ezt a szemléletet átadni a fiataloknak. Mindannyian tudjuk, tábortűznél lehet a legnagyobbakat beszélgetni a lélek számára fontos dolgokról, és ilyen alkalmakkor sokan megfogadták, hogy amennyiben ismét lehetőség nyílik rá, újraélesztik ezt a mozgalmat nálunk is. Így is történt, a rendszerváltás után főként a nagyobb városokban – Kolozsváron, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen – ismét gyökeret eresztett a cserkészmozgalom. Büszkén mondhatom, hogy szülőfalumban, Csíkmadarason is ebben az időszakban alakult meg az egyik első cserkészcsapat Erdélyben. A kezdeményezők jól ismerték egymást, így elég könnyen tudtak kapcsolatot létesíteni egymással.

Hej élet, cserkészélet! Pillanatkép a nyári táborból (Fotó: RMCSSZ/Facebook)

Fel tudna idézni egy olyan meghatározó élményt, amely a cserkészmozgalomhoz kötődik és szívesen megosztana?

A meghatározó élmények inkább személyekhez köthetők – s talán ez a legszebb benne, mert ugye a cserkészet egyik fő célja a közösség iránti felelősségre való nevelés. 11 éves falusi gyerekként kerültem be ebbe a romantikus „környezetbe”, ahol az ember fia szervezett csapattal kimegy a természetbe, saját magának épít sátrat, ételt főz és mindenféle eszközöket készít magának – ez lenyűgöző volt számomra. Ehhez persze kellettek a nevelők, a csapatvezetők, akik szeretettel és odafigyeléssel gondoskodtak arról, hogy lelki, szellemi és fizikai téren egyaránt hassanak ránk, hogy értékes tagjai lehessünk a közösségünknek. Már 1990-ben találkoztam olyan magyarországi cserkészvezetőkkel, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Ezt a szellemiséget próbálom én is továbbadni vezetőként.

Akkor immár több mint harminc éve viseli a cserkésznyakkendőt…

És még valami: a feleségemet is a cserkészetnek köszönhetem. Őt is cserkészkörökben ismertem meg. Most már több mint 11 éve vagyunk házasok és mindketten cserkészkedünk.

Nyolc éve vezeti a Romániai Magyar Cserkészszövetséget. Mekkora közösséget fog össze ez a szervezet?

Nincs abban semmi túlzás, ha azt állítjuk, hogy ez a legnagyobb romániai magyar ifjúsági szervezet, én legalábbis nem tudok arról, hogy lenne még egy ekkora kaliberű – önkéntes alapon működő – szervezet az országban. A számok persze mindig változnak, de ha a tagsági lajstromot nézzük, soha nem voltunk annyian, mint most: 2500 tagsági igazolvánnyal rendelkező cserkész tartozik a szervezetünkhöz. De persze a cserkészetben valaha megfordultak száma ennél sokkal nagyobb. Ha viszont a cserkészcsapatok számát nézzük, akkor apadtunk: jelenleg 50 működő cserkészcsapatunk van, míg a Romániai Magyar Cserkészszövetség regiszterébe 153 csapat van bejegyezve.

Van még hová fejlődni? Vagy úgy érzi, elérték már azt a létszámot, melyet már nem lehet überelni...

Én tényleg szeretném, ha valamilyen formában minden gyerek találkozna ezzel az önkéntes ifjúsági nevelőmozgalommal, az értékeivel, de persze nem mindenkiből lesz vagy lehet cserkész. Számos településre még mindig nem jutott el a mozgalom, szóval lenne hová fejlődni. Nem biztos, hogy ez lehetséges, de mi nagyon szeretnénk. Külön öröm számomra egyébként – és fontos megvalósításnak tartom –, hogy a Romániai Magyar Cserkészszövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából, 2021-ben egy emlékművet is tudtunk állítani Gyergyószárhegy központjában. Az évforduló amúgy 2020-ra esett volna, de a járványidőszak felülírta a terveinket, aztán egy évre rá megtartottuk a méltó megemlékezést azon a településen, ahol a szövetség megalakult.

Emlékhely Gyergyószárhegyen (Fotó: Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa/Facebook)

Hogyan látja, nehezebb ma elcsalogatni a digitális kütyük elől a fiatalokat azokra a változatos – főleg szabadtéri – programokra, melyeket a cserkészet kínál?

Azt mindig fontos hangsúlyozni, hogy a cserkészet egyik nagy előnye, hogy nem ismer korhatárt, akárhány évesen be lehet kapcsolódni a cserkészéletbe. Én nem mernék olyat kijelenteni, hogy mai fiatalokat nehezebben lehet megszólítani, mint mondjuk tíz-tizenöt évvel ezelőtt – erről árulkodik az is, hogy a tagságunk bővül –, talán csak a módszereket kell, kellett a korszellemhez igazítani. Amikor mi kezdtük, mi még morzézást tanultunk, amit persze ma sem árt tudni, de ma a digitális technikát is használjuk. Nem akarjuk ezt visszafogni, a cél inkább az, hogy megtaláljuk a megfelelő arányokat, hogy megmutassuk a fiataloknak, milyen a természetben élni, azt megóvni, tájékozódni, és ebben hogyan tudják használni ezeket az eszközöket. A gyerekek szerintem ma is legalább annyira kíváncsiak, mint amilyenek mi voltunk, ugyanazok a kihívások érdeklik, meg akarnak tanulni csapatban dolgozni, vagy önállóvá válni, és persze a természettel való kapcsolat is érdekli őket. Ha vannak jó vezetők, akkor mindez tud működni ma is.

És vannak jó vezetők? Van kinek továbbadni a fáklyát?

A Románia Magyar Cserkészszövetségnek hál’ Istennek van egy jól kiépített vezetőképző-rendszere, melynek keretében már 12-14 évesen el lehet kezdeni a felkészülést. Aki részt vesz egy ilyen képzésen, 16 évesen már el tud vezetni egy kisebb csoportot és foglalkozásokat is tud tartani. Aztán persze jönnek az egyetemi évek, sokan elkerülnek egyetemi központokba, és változik a fókusz az életmódváltás miatt. Vannak, akik ott is megtalálják a helyüket a cserkészéletben, de sokan le is morzsolódnak. Felnőtt vezetőkből van emiatt kevés, illetve hogy pontosabban fogalmazzak: nincs elegendő.

Ön szerint mi lenne az elsődleges célja, küldetése ennek a mozgalomnak ma?

A mozgalom mottója is az üzeni: Isten, haza, embertársszolgálat. Alapelvünk, hogy Istenhitre alapozott neveléssel rávezessük a fiatalokat a lelki és szellemi értékek megbecsülésére, életükben és környezetükben azok megvalósítására. Ezt a tíz pontból álló cserkésztörvény fogalmazza meg. Azok lesznek cserkészek, akik ezt fel tudják vállalni, akik a cserkésztörvények szellemében próbálják élni az életüket. A legfontosabb, hogy a közösségi szellem értékeit tartsuk szem előtt, ezt pedig remekül lehet gyakorolni a foglalkozásainkon, a helyi szintű és országos versenyeken, egy-egy portyán, vagy a táborainkban.

Melyek a szervezet nagyobb rendezvényei manapság?

A legnagyobb rendezvényük a vezetőképző-tábor, ez 400-500 fős akció, de kiemelném A csodaszarvas nyomában elnevezésű országos rovásírásversenyt is, mely hagyományosan Szamosújváron zajlik, ennek a célja a az ősi magyar rovásírás széles körű bemutatása és népszerűsítése. De februárban – az éves közgyűlést követően – rendszeresen szervezünk cserkészbált, továbbá lelki napokat is tartunk, melynek keretében a gyerekek vallásos nevelését segítjük. Nyilván több más rendezvényünk is van, a csapatoknak is megvannak a saját, kisebb kaliberű akciói.

Ne hagyjuk ki ezt sem: 2020-ban átvehette a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét a magyar kormánytól. Meglepte az elismerés?

Meg bizony. Ahogy a méltatásban is elhangzott, a cserkészéletben való aktív részvételért és a vezetőképzés-szervezésben nyújtott munkáért kaptam az elismerést, de persze a több mint harminc éve működő szervezetnek is szól. Volt némi tudomásom erről, sőt, az elnök feladatkörébe tartozik egyébként, hogy a szövetség berkeiből az arra érdemeseket felterjessze különböző elismerésekre, de én magamat biztosan nem terjesztettem fel, mert az szemtelenségnek is csúnya lenne. Jó érzés persze, és jól esik tudni, hogy a magyar kormány követi és értékeli a cserkészet munkáját.

A politikum hogyan viszonyul a cserkészmozgalomhoz idehaza?

Talán ha a politikum, a teljes állami berendezkedés kicsit másképp tekintene a cserkészetre, akkor talán még eredményesebben tudnánk dolgozni, de nem panaszkodunk, jól vagyunk. Az egyik elődöm mondogatta mindig, hogy mi vagyunk itt mindenkinek a legkedvencebb árva gyermekei. Mindenki szeret minket, mondogatják, hogy „szépek vagytok, ügyesek vagytok, gyertek el a rendezvényre, álljatok díszőrseget, de kérni ne gyertek”. A cserkészet nem kíván politizálni, ezért nem is tudunk elköteleződni egyetlen politikai szervezet mellett sem, és ez így is marad. Egyébként jó a viszonyunk mindenkivel, szóval tényleg nincs mire panaszkodni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült
Székelyhon

Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült

Gázrobbanás történt kedden egy húsipari üzem füstölőjében, Csíkmindszenten. A robbanást nem követte tűz, azonban két ember égési sérüléseket szenvedett.

// még több főtér.ro
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS