// 2024. november 26., kedd // Virág
Európai Unió

A világháború már zajlik, csak nem Európában

// HIRDETÉS

Kell-e tartanunk Európa iszlamizálódásától? És melyek azok az európai értékek, amelyeket szeretnénk megvédeni? Egy filozófus és egy bivalyosgazda találkozása az unitáriusok „boncasztalán”.

A kolozsvári unitáriusok idén szélesre tárták az amúgy is nyitott kapuikat az aktuális, sokat vitatott témák előtt.  Az Európai érték(t)rendek című beszélgetésen Egyed Péter filozófus, költő, egyetemi tanár és Kolumbán Gábor mérnök, fizikus, közgazdász, civilszervezet-vezető, korábbi Hargita megyei tanácselnök, volt unitárius főgondnok és jelenlegi énlaki bivalyosgazda cserélt eszmét az öreg kontinens legégetőbb problémáiról, Farkas Emőd mostani unitárius főgondnok moderálásával.

Mit jelent európainak lenni, melyek az európai civilizáció alapértékei?

– hangzik el az alapkérdés rögtön az elején, és előkerül Lucian Boia A Nyugat alkonya című könyve, amelyben meglehetősen lehangoló jövőképet fogalmaz meg, az európai kultúra és civilizáció összeomlását vizionálva.

Az alapértékekkel kapcsolatban Egyed Péter az Európai Unió Alapjogi Chartáját idézi, amely az európai polgárokat kizárólag a maguk individualitásában határozza meg, egyénekként – ez az európai liberalizmus mérvadó felfogása, amelynek nagy hibája, hogy figyelmen kívül hagyja az emberi létezés közösségi vetületeit. A kisebbségben élő magyarok számára ez azért gond, mert alkalmat ad arra, hogy bármilyen közösségi jellegű jogkövetelést uniós szinten erre hivatkozva söpörjenek le az asztalról.

Az európai chartában továbbá a kereszténység sem szerepel mint alapvető érték, ez részben a felvilágosodás szekuláris ideológiájának, részben pedig a különböző, politikailag és kulturálisan eltérő hátterű tagállamok megegyezéskényszerének a következménye. Ez azonban zavart okoz az európai értéktudatban: Egyed olaszországi élményeire hivatkozik, ahol azt tapasztalta, hogy a regionálisan tagolt olasz identitás legfontosabb összetartó ereje a katolicizmus.

Edwin Lord Weeks festménye a córdobai mecset belsőjéről (részlet)

Az iszlám európai jelenléte nem újdonság: Délen most is vannak muszlim kultúrájú országok és régiók (Albánia, Koszovó, Bosznia), történeti visszatekintésben pedig ott a középkori Córdobai Kalifátus példája.

Kolumbán Gábor bevallja, hogy a kezdetektől ösztönösen euroszkeptikusnak tartotta magát, annak ellenére, hogy a 90-es évek végén elég gyakran járta meg Strasbourgot, mivel tagja volt két uniós munkabizottságnak is.

Június 23., azaz a Brexit-népszavazás után az EU válsága felerősödik, mert a népszavazásnak nincs jó eredménye, bármelyik opció is győzzön, az komoly lélektani törést okoz majd. „Az angolok népszavazása az EU-ból való kilépésről olyan, mint a december 5-i népszavazás volt számunkra a kettős állampolgárságról” – fogalmazza meg egy eléggé meghökkentő hasonlattal.

Az Európai Unió projektje megbukott,

mivel a létrehozása mögött nem áll más, mint az emberi kétségbeesés: ezt a konstrukciót a második világháború tapasztalata szülte, és legfőbb célja elkerülni a harmadik világháború kitörését.

Európa azonban nem úszta meg a belső konfliktusokat, csupán exportálta azokat, ennek köszönhető a mostani migránshullám is. „A harmadik világháború már zajlik, csak nem Európa területén” – kapjuk fel ismét a fejünket egy erős kijelentésére.

Az EU, Kolumbán szerint, olyan építményre hasonlít, amelynek először a tetejét húzták fel, de az alapjait nem rakták le, a tagállamokban nincs meg az a szolidaritásérzet, amely szükséges lenne a migránsválsághoz hasonló globális kihívások kezelésére, és ha Merkel kancellár asszony nem tartaná össze vasmarokkal, már szétesett volna. Az Unió technikailag képtelen kezelni a szituációt, ami tragikus következményekhez vezet, hiszen a Földközi-tenger már most tömegsírrá vált.

Fogas kérdések, gondterhelt előadók: Egyed Péter, Farkas Emőd és Kolumbán Gábor

Egyed Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy

az erdélyi történelemben nem ismeretlen a „migránskérdés”,

és a cigányok, illetve az örmények tömeges letelepítésére utal – mire Farkas Emőd bátorkodik közbevetni, hogy a katolikus örmények érkezése talán nem vethető össze a tömeges muszlim bevándorlással.

Kolumbán szerint a probléma abban áll, hogy a kultúrákat eleve erős, zárt közösségek tartották fenn, a nyugati kultúrkörben azonban az individualizációs és információs-kommunikációs folyamatok nyitottá tették a társadalmat. Abban mindenki egyetért, hogy a nyílt társadalom jó, csakhogy a migránsok zárt kultúrákból jönnek, és identitásukról érthető módon nem akarnak lemondani, ráadásul a demográfiai trendek egyértelműen számukra kedvezőek.

Az Európai Uniónak ezt az ellentmondást kéne kezelnie, úgy integrálva a migránsokat, hogy a jóléti társadalom vívmányai se vesszenek el – mert ha nem kezeli, az olyan folyamatokat indíthat el Európában, amelyek a bezárkózás kultúrájához való visszatérést eredményezik a tagállamok jelentős részében.

Hogy miként kéne kezelni, illetve hogyan oldhatók fel az egész problémakörben rejlő ágas-bogas önellentmondások, arra most sem sikerült választ találni. „Nem lehetetlen, hogy Európa tényleg muszlim lesz. De az is Európa lesz” – vágja szét a gordiuszi csomót Kolumbán.

Ettől aztán mindenki megnyugodott.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS