// 2024. november 5., kedd // Imre
Európai Unió

A világháború már zajlik, csak nem Európában

// HIRDETÉS

Kell-e tartanunk Európa iszlamizálódásától? És melyek azok az európai értékek, amelyeket szeretnénk megvédeni? Egy filozófus és egy bivalyosgazda találkozása az unitáriusok „boncasztalán”.

A kolozsvári unitáriusok idén szélesre tárták az amúgy is nyitott kapuikat az aktuális, sokat vitatott témák előtt.  Az Európai érték(t)rendek című beszélgetésen Egyed Péter filozófus, költő, egyetemi tanár és Kolumbán Gábor mérnök, fizikus, közgazdász, civilszervezet-vezető, korábbi Hargita megyei tanácselnök, volt unitárius főgondnok és jelenlegi énlaki bivalyosgazda cserélt eszmét az öreg kontinens legégetőbb problémáiról, Farkas Emőd mostani unitárius főgondnok moderálásával.

Mit jelent európainak lenni, melyek az európai civilizáció alapértékei?

– hangzik el az alapkérdés rögtön az elején, és előkerül Lucian Boia A Nyugat alkonya című könyve, amelyben meglehetősen lehangoló jövőképet fogalmaz meg, az európai kultúra és civilizáció összeomlását vizionálva.

Az alapértékekkel kapcsolatban Egyed Péter az Európai Unió Alapjogi Chartáját idézi, amely az európai polgárokat kizárólag a maguk individualitásában határozza meg, egyénekként – ez az európai liberalizmus mérvadó felfogása, amelynek nagy hibája, hogy figyelmen kívül hagyja az emberi létezés közösségi vetületeit. A kisebbségben élő magyarok számára ez azért gond, mert alkalmat ad arra, hogy bármilyen közösségi jellegű jogkövetelést uniós szinten erre hivatkozva söpörjenek le az asztalról.

Az európai chartában továbbá a kereszténység sem szerepel mint alapvető érték, ez részben a felvilágosodás szekuláris ideológiájának, részben pedig a különböző, politikailag és kulturálisan eltérő hátterű tagállamok megegyezéskényszerének a következménye. Ez azonban zavart okoz az európai értéktudatban: Egyed olaszországi élményeire hivatkozik, ahol azt tapasztalta, hogy a regionálisan tagolt olasz identitás legfontosabb összetartó ereje a katolicizmus.

Edwin Lord Weeks festménye a córdobai mecset belsőjéről (részlet)

Az iszlám európai jelenléte nem újdonság: Délen most is vannak muszlim kultúrájú országok és régiók (Albánia, Koszovó, Bosznia), történeti visszatekintésben pedig ott a középkori Córdobai Kalifátus példája.

Kolumbán Gábor bevallja, hogy a kezdetektől ösztönösen euroszkeptikusnak tartotta magát, annak ellenére, hogy a 90-es évek végén elég gyakran járta meg Strasbourgot, mivel tagja volt két uniós munkabizottságnak is.

Június 23., azaz a Brexit-népszavazás után az EU válsága felerősödik, mert a népszavazásnak nincs jó eredménye, bármelyik opció is győzzön, az komoly lélektani törést okoz majd. „Az angolok népszavazása az EU-ból való kilépésről olyan, mint a december 5-i népszavazás volt számunkra a kettős állampolgárságról” – fogalmazza meg egy eléggé meghökkentő hasonlattal.

Az Európai Unió projektje megbukott,

mivel a létrehozása mögött nem áll más, mint az emberi kétségbeesés: ezt a konstrukciót a második világháború tapasztalata szülte, és legfőbb célja elkerülni a harmadik világháború kitörését.

Európa azonban nem úszta meg a belső konfliktusokat, csupán exportálta azokat, ennek köszönhető a mostani migránshullám is. „A harmadik világháború már zajlik, csak nem Európa területén” – kapjuk fel ismét a fejünket egy erős kijelentésére.

Az EU, Kolumbán szerint, olyan építményre hasonlít, amelynek először a tetejét húzták fel, de az alapjait nem rakták le, a tagállamokban nincs meg az a szolidaritásérzet, amely szükséges lenne a migránsválsághoz hasonló globális kihívások kezelésére, és ha Merkel kancellár asszony nem tartaná össze vasmarokkal, már szétesett volna. Az Unió technikailag képtelen kezelni a szituációt, ami tragikus következményekhez vezet, hiszen a Földközi-tenger már most tömegsírrá vált.

Fogas kérdések, gondterhelt előadók: Egyed Péter, Farkas Emőd és Kolumbán Gábor

Egyed Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy

az erdélyi történelemben nem ismeretlen a „migránskérdés”,

és a cigányok, illetve az örmények tömeges letelepítésére utal – mire Farkas Emőd bátorkodik közbevetni, hogy a katolikus örmények érkezése talán nem vethető össze a tömeges muszlim bevándorlással.

Kolumbán szerint a probléma abban áll, hogy a kultúrákat eleve erős, zárt közösségek tartották fenn, a nyugati kultúrkörben azonban az individualizációs és információs-kommunikációs folyamatok nyitottá tették a társadalmat. Abban mindenki egyetért, hogy a nyílt társadalom jó, csakhogy a migránsok zárt kultúrákból jönnek, és identitásukról érthető módon nem akarnak lemondani, ráadásul a demográfiai trendek egyértelműen számukra kedvezőek.

Az Európai Uniónak ezt az ellentmondást kéne kezelnie, úgy integrálva a migránsokat, hogy a jóléti társadalom vívmányai se vesszenek el – mert ha nem kezeli, az olyan folyamatokat indíthat el Európában, amelyek a bezárkózás kultúrájához való visszatérést eredményezik a tagállamok jelentős részében.

Hogy miként kéne kezelni, illetve hogyan oldhatók fel az egész problémakörben rejlő ágas-bogas önellentmondások, arra most sem sikerült választ találni. „Nem lehetetlen, hogy Európa tényleg muszlim lesz. De az is Európa lesz” – vágja szét a gordiuszi csomót Kolumbán.

Ettől aztán mindenki megnyugodott.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Főtér

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

Új autópálya épülhet
Krónika

Új autópálya épülhet

Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok
Főtér

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok

Vissza a jövőbe: hátratekerték egy hivatali autó kilométeróráját, hogy kevesebbet mutasson. Romániai állampolgárok is eltűntek a pusztító spanyolországi árvízben.

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve
Székelyhon

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve

Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze Gernyeszegen vasárnap délután, a személyautóban utazó négy személy a helyszínen életét vesztette.

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal
Krónika

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal

A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval
Székelyhon

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval

Dulakodásra lett figyelmes egy olvasónk kedden reggel röviddel 8 óra előtt, amely Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcai Electrica előtt tört ki, több ember között.

// még több főtér.ro
Modern szolgasorsban Székelyföldön
2024. október 03., csütörtök

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

Modern szolgasorsban Székelyföldön
2024. október 03., csütörtök

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS