A lehetséges válasz előtt hadd kanyarodjak vissza egy kicsit időben. Februárban, ha tetszik, váratlanul csapott le Romániára a koronavírus-járvány. Felkészületlenül érte a hatóságokat (és nem csak), mint a tél. De ahhoz képest egész gyorsan reagáltak. Jött a sürgősségi állapot, a két és fél hónapos karantén, az ország ionopot-elnöke büszkén mutogatta a sikeres közegészségügyi küzdelemre utaló számokat. Utána következett a nyár, a vészhelyzet, a lazítás. Már akkor minden józan gondolkodású polgár tudta (tudhatta), hogy ennek meglesz a negatív közegészségügyi következménye. Persze, azt is, hogy az országnak, a gazdaságnak működnie kell, még ha – mint akkoriban oly sokat mondogatták – sose lesz már olyan, mint azelőtt volt. És meglett, mindkettő. Nyár végére megugrottak a járványszámok, viszont (úgy-ahogy) működött az ország.
És jött az ősz. Megint csak mindenki tud(hat)ta, hogy a szabadságos időszak után, az iskolakezdéssel bedurran a járvány. E tudáshoz hozzáadódott az a tapasztalat, amelyet az összes illetékes hatóság, no meg az ország népe is begyűjtött (begyűjthetett) az eltelt fél év alatt. És mégis, amikor a járványszámok egyre nőttek, rekord dőlt meg rekord után, meredeken emelkedni kezdett a súlyos betegek és a halottak száma, a hatóságok elkezdték a szokásos „óvatoskodást”, ami a szigorításokat illeti. Csak a legabszurdabbat említem. Ott (pl. Bukarest, Kolozs megye), ahol magas a fertőzési ráta, bevezették a kötelező maszkviselést az iskolák körül, 100 méteres körzetben. Hogy érzékletes legyek: egy olyan környéken, ahol egyik iskola a másikat éri, az embernek más dolga sincs, mint hogy fel- meg lekapkodja a maszkot. Őrület! Szerdán reggel kimentem, készítettem egy fotóriportot (amelyet aztán személyiségi jogok okán le kellett vennünk). Kábé tízből egy ember viselt maszkot az oskolák környékén. A helyi rendőr is a kilenc maszktalan közé tartozott! Valaki meg akart verni. Mások kijelentették, hogy őket nem érdekli. Csak úgy sütött az indulat az emberekből.
Persze, aki picit is felelős, meg józan gondolkodású, belátja, hogy a maszkviselés valóban fontos. Ahogy a társadalmi célú hirdetésekben is ismételgetik: életet menthet! Na és akkor most felteszem a címbeli kérdést: vajon miért nem rendelik el a hatóságok a kötelező maszkviselést nyilvános helyeken? Ott, ahol indokolt. Ehhez azt is el kell mondani, hogy még valami felütötte a fejét ezen az őszön. A permanens választási kampány. Az országban két választás követi egymást: a helyhatósági lejárt, most jön a parlamenti. És biza, nagyon is elképzelhető, hogy a központi hatóságok azért nem mernek keményebben fellépni, nehogy úgy járjanak, mint a Boc-kormány a gazdasági válság idején. Hiszen ők is pontosan érzékelik a válsztópolgárokból sütő indulatot, amely engem is pofon vágott a fotóriport készítésekor. A színházakat, éttermeket be lehet záratni, onnan nem jön annyi szavazat. De hogy mindenki maszkot viseljen mindenhol… na, ezt nem merik vállalni. Aminek persze, meglesz a következménye. De az már a politikus urakat, hölgyeket kevésbé érdekli, legalábbis november végéig. És akkor még mondok egy meredeket: nem csodálkoznék (már ha addig össze nem dől az egészségügyi rendszer), ha a parlamenti választások után hirtelen drasztikus intézkedések következnének. Bár ne lenne igazam.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.