Van ez a térkép az Indexen Európa legrégebben működő cégeivel/márkáival. Én is migráns vagyok, így nincs okom a kolozsvári gyökérgőgre, de csak mutatós, hogy Románia területén nem valami nagy bukaresti márka villog, hanem a kolozsvári Ursus Sörfőzde 1878-as datálással.
Ami ugye akkor még nem is volt Románia, de erről ma már nem beszélünk.
A jogelőd egy bizonyos Czell Frigyes és Fiai nevű vállalatcsoport valamelyik leányvállalata, magát a márkanevet pedig Czell Konrádnak köszönhetjük, aki 1927-ben kivált a brassói székhelyű cégcsoportból és önálló részvénytársaságot alapítva, Ursus Sörgyár Rt. Cluj néven átvette a csoport kolozsvári sörgyárát.
Magyarán: Románia egy erdélyi szász embernek köszönheti az ország legrégebbi márkáját, amelyet igazából Magyarországon alapítottak.
Ebben a mondatban, ha úgy tetszik, benne van a huszadik század zaklatottsága.
Persze az is igaz, hogy a kolozsvári Ursust már egy évtizede nem Kolozsváron gyártják, és bár az elején sokan fintorgtak egy kicsit, hogy bezzeg a kolozsvári vízzel jobb íze volt, azóta megszokta mindenki a kicsit rosszabbat is.
Ennyit a történelemről.
Persze az is beszédes, hogy a legrégebbi – tehát a legtúlélőbb – márkák között milyen sok a szeszes ital. De ebbe most tényleg ne menjünk bele.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.