Szeretném leszögezni: mindegy, miért hangzott el a gesztusértékű beszéd. A tényre szeretnék összpontosítani: hogy ezt ki lehet mondani, méghozzá anélkül, hogy az ezeréves történelem mennyezete a fejekre szakadna.
Szóval: a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából Igor Matovič szlovák miniszterelnök mondott egy beszédet, mégpedig pont 100 meghívott felvidéki magyar, no meg a szlovák kormány hivatalosságai előtt. Oké, elképzelhető, hogy nem volt jelen mind a 100 meghívott. De a szám már önmagában ügyes marketingfogásnak tekinthető. Na de nézzük csak, mit mondott. Kiragadnék a beszédből pár mondatot:
Trianonról:
A magyar történelemről:
Ezen uralkodók zászlaja alatt évszázadokon át együtt harcoltak a szlovákok és a magyarok. A mai szlovákiai városok a magyar királyoktól kaptak privilégiumokat, a földesuraktól szabadságot, és fejlődhettek egyfajta helyi demokrácia keretén belül.
Legyen hát merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak.
A (magyar) kisebbségi identitásról:
A történelmi Magyarországról:
És akkor most képzeljük el a következő forgatókönyvet: a jó Ludovic Orban román miniszterelnök (vagy akár a jó Klaus Ionopotchivanoc álkisebbségi államelnök) meghív 100, na jó, 50, eh, egye fene, 5, oké, egyetlen erdélyi magyart a Győzelem-palotába, és némi viszki meg jó szivar mellett elmondja neki, hogy ja, érti ő, hogy fáj nekünk Trianon, és ja, nehéz a kisebbségi identitást megélni a mai Románia területén, és ja, a magyar történelem és a történelmi Magyarország a románoké is, mert hiszen annak a történelemnek a románok is részét képezték, annak az országnak szintén.
És akkor most képzeljünk el egy másik forgatókönyvet is: Románia felháborodott diplomáciai jegyzékváltásba kezd az utódállamiságot „eláruló” tótokkal.
Nos, kedves Olvasó, melyik forgatókönyvet tartja valószínűbbnek?
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.