A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Tagozatának Vezetőtanácsa (így csupa nagybetűvel) csütörtökön délelőtt végre kiadott egy – rövid – nyilatkozatot a Szamosközi-ügyben. Azért írjuk, hogy végre kiadott, mivel az egyetem korábbi megnyilatkozásai, amelyek közvetlenül a botrány kirobbanása után születtek, csak az egyetem honlapjára kerültek fel, a médiának nem küldték ki. Ez azért érdekes, mert eddig minden fontos vagy kevésbé fontos témáról gond nélkül kiadtak sajtóközleményeket, amelyek el is jutottak a médiához, vagyis az egyetem kommunikációs szolgálata kiküldte ímélben.
Szóval érkezett egy közlemény (alább mondatonként végigvesszük), és egy napja próbájuk kihámozni belőle, mit is akartak ezzel a közléssel. Már az is beszédes, hogy a gyúrjabeléző professzor úr nevét nem írják le benne, és a botrányt is csak fázósan idegenkedve említik, hogyaszongya: „kialakult helyzet”… Szépen jelzi ez a megfogalmazás, hogy a BBTE magyar tagozata vezetőtanácsának púp a hátán ez az egész „kialakult helyzet”, ami kellemetlen, mert előállt (vagy mert kitudódott).
Na de a magyar tagozat vezetősége rendkívüli értekezleten tanácskozott erről a „kialakult helyzetről” – közlik:
Ami dicséretes, tényleg. De aztán kifut a csövön még az is, hogy
– ami nyilvánvalóan, de valamilyen fura meggondolásból mégiscsak fontosnak tartott üres szólam, kommunikációs ballaszt, magyarán bullshit, ami a „kialakult helyzetben”, vagyis magyarán: miután a Szamosközi-ügy húsz-huszonöt év után végre közvetlen közelről rárobbant a BBTE-re, teljesen fölösleges lózung. Mivel ilyen válsághelyzetekben – igen, ez egy válsághelyzet – pontos, rövid és tényleges információkat közlő mondatokban, mellébeszélés nélkül kellene kommunikálni, ez alap.
De nézzük tovább:
Na ez újdonság, ez lenne a kommüniké egyetlen érdekes mondata. Amit közölni szeretne, már fontos infó lenne, de kár, hogy végül nem közli. Egyszerűen nem derül ki, hogy miről van szó, legalábbis nekünk nincs tudomásunk semmilyen megnyilvánulásról, ami megkérdőjelezte volna „az egyetemen belül uralkodó légkör akadémiai és kollegiális jellegét.” Vagyis: nem tudjuk, miről beszél a BBTE Magyar Tagozatának Vezetőtanácsa. Hadd merüljön fel az a kérdés, hogy vajon csak mi nem tudjuk, vagy ők sem? Az elmúlt napok kommunikációja alapján elképzelhető a második verzió is.
És akkor, a közlemény zárómondataként jön az atombomba:
Ami ugye – szinte mondanunk sem kell – minden semmitmondászati és bullshitológiai tankönyv alap példamondata lehetne. Mert hogy a biztosítás ellenére elég nehezen lehetne az európai egyetemi értékrendbe beleilleszteni azt, hogy noha a Szamosközi-ügy nem a múlt héten alakult ki, hanem úgy két és fél évtizeddel ezelőtt, most sikerült eljutni oda, hogy végre tanácskozni sikerült „a kialakult helyzetről”.
Miért kell ilyen bénán kommunikálni? Miért kell ennyire hülyének nézni a közvéleményt? Egy olyan ügyben, amely a jelenlegi és egykori „egyetemi polgárok”, vagyis diákok ezreit, de tanárokat is közvetlenül és kellemetlenül érint. Ők egészen biztosan nem lózungokat, hanem egy kis – ha csak a nyilatkozatok szintjén is létező – együttérzést és valamilyen elégtételt is várnak az egyetemtől.
Reméljük, teljesen világos, mi kellene legyen a Szamosközi-ügy végkifejlete, és ehhez kellene szabni a kommunikációt is. Ha viszont nem teljesen világos, akkor az sajnos egy újabb „kialakult helyzet” lesz, de sokkal durvább és sötétebb, ráadásul ami nem csak az egyetemet érinti majd, hanem az egész (erdélyi magyar) társadalmunkat.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Több mint félmilliárd lej eltitkolt vagyonra derített fényt az ANAF legújabb ellenőrzése. Népszavazással váltottak le egy Maros megyei polgármestert.
Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) a magyarellenes kirohanásairól hírhedtté vált Dan Tanasă, a szélsőjobboldlai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője.
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Kilőttek azt a medvét Gyergyószárhegy községben péntek hajnalban, amelyik az elmúlt napokban több alkalommal visszatért egy esztenához és haszonállatokat pusztított el.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.