Mioritikus városgazdátlanság, felsőfokon

Soroljam? Kapásból: a bukaresti piros körös (azaz földrengés esetén valószínűleg összedőlő) épületek sora, a kolozsvári koporsószálloda, a tojunk rá-attitűd következtében romosodó, eltűnő (persze, kell a kő, a tégla, a miegymás a helyi építkezésekhez) műemlék épületek, az összedőlő templomok, a teljes maffiakáoszon alapuló ingatlanburjánzás… és a sor olyan hosszú, hogy lazán átérné Románia jelenlegi területét.

Ami picit súlyosabb: azok a bűnösen felelőtlen vagy éppen hanyag döntések (vagy épp a hiányuk), melyek következtében akár emberhalál is terhelheti a… persze, az elméleti felelősöket, ugyanis a gyakorlatban jó hazai szokás szerint az történik, hogy az illetékesek hatalmas zajjal egymásra mutogatnak, míg végül a sok bába közt elvész a gyerek. Azaz a felelősség.

Itt van például a minapi kolozsvári eset: a polgármesteri hivatal hülyesége következtében előállt a bizarr helyzet, hogy az amúgy is zsúfolt lakótelepek egyikében a kommunista diktatúra idején elkobzott telkét visszaszerző tulajdonos egy zöldövezetet árul a neten. Tehát előfordulhat, hogy a lakótelepen amúgy is fehér hollóként „éldegélő” zöldövezetre egy bazi nagy irodaépület kerül. Amely adott esetben úgy járhat, mint... tessék csak olvasni.

A román tengerpart igazi turistaparadicsom is lehetne, de sajnos nem az. És részben épp a fent említett maffiakáoszon alapuló ingatlanburjánzás miatt. Hopp, van itt egy talpalatnyi beépítetlen anyaföld? Oké, mennyi? És már mered is az égnek a következő priapisztikus ingatlanmonstrum. Na de mi történt a minap a román tengerpart egyik „gyöngyszemében”, Mamaián? Kigyulladt egy épülő turisztikai központ. Eddig nagy baj nincs, van ilyen. Nosza, tűzoltók, riadó, helyszín, elő a slagot… és hoppá!

Az történt, hogy a tűzoltóautók nem tudtak odaférni a tűzfészekhez. Mert az odavezető utat további épületkezdemények állták el. Tetszik érteni? Ezért az autók a füstölgő ingatlan mögötti utcácskában álltak meg, a tűzoltók pedig gyalogosan rángatták a dögnehéz felszerelést az oltás helyszínéig. Ja, hogy közben értékes percek teltek el? Mit csináljanak ők is.

És akkor most képzeljék el, hogy nem egy kis tüzecskéről van szó, hanem egy rendes lángtengerről, és nem egy félkész épületről, hanem egy turistákkal teli üdülőközpontról. Nem folytatom, borzalmas. (Colectiv-tragédia?)

Megoldás? Nos, két forgatókönyvet tudok elképzelni. Az egyik, hogy a települések elöljárói (polgármesterek, önkormányzatok) mélyen magukba néznek, aztán elkezdenek városgazdákként viselkedni. A másik, hogy a központi kormány addig veri a helyi kiskirályokat, amíg jobb belátásra nem térnek. Mondanom sem kell, mindkét forgatókönyv illúzió. Tehát csak azt tudom felelősségem teljes tudatában ajánlani, hogy ha valami baj van, álljanak szépen az ajtókeretbe. Aztán majd csak lesz valami...