Azt, amelyik Fekete-Győr András szerint van neki.
A magyarországi Momentum Mozgalom elnöke a minap egy kolozsvári kampányrendezvényen nyilvánosan támogatásáról biztosította az USR-PLUS államelnök-jelöltjét. Nincs ezzel semmi gond, nem tartozom azok közé, akik szerint nemzetárulást követ el, aki nem az RMDSZ jelöltjére szavaz, Barna pedig nemrég amúgy is arról beszélt, hogy meg kell haladni az etnikai szavazást, meg úgy általában ezt az egész etnikai kérdést. Úgyhogy Fekete-Győr Andrásnak szíve joga azt támogatni a romániai elnökválasztáson, akit akar, mint ahogy az Erdélyben élő magyar állampolgároknak is szívük joga azt támogatni szavazatukkal a magyarországi országgyűlési választásokon, akit akarnak.
Az Azonnali.hu azonban megkérdezte a Momentum elnökét, miért Barnát támogatja Kelemen helyett, Fekete-Győr pedig válaszolt. Idézném a portált: „A magyarok pedig azzal járnak a legjobban, ha olyan elnökjelöltre szavaznak, »akinek esélye is van nyerni«, ráadásul az USR-PLUS-nak is komoly kisebbségvédelmi programja van, fogalmazott Fekete-Győr.”
Ezt, mármint hogy van egy román párt, amely komoly kisebbségvédelmi programmal rendelkezik, örvendetes hírként könyveltem el, gondoltam, megnézem közelebbről azt a programot. Életemben annyi időt nem töltöttem el pártprogram böngészésével, mint most, átnéztem Dan Barna elnökválasztási programját, illetve az USR kormányprogramját, mindkettő tíz fő témakört ölel fel, további alfejezetekre osztva; de még az USR-PLUS szövetség európai parlamenti választási programját is átfutottam.
Találós kérdés Fekete-Győr András számára: van-e ezek között legalább egy – nem fő-, azért ne legyünk telhetetlenek, hanem – alfejezet (oké, minden egyes mellékmondatot nem olvastam el), amely legalább utalásszerűen foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, helyzetével, jogaival Romániában, mondjuk a diaszpórával vagy a Moldovai Köztársasággal való kapcsolattartás mellett?
Nem áruljuk el, jó böngészést kívánunk; annak biztos tudatában, hogy programja(i) alapján Dan Barna és az USR-PLUS valóban páratlanul sikeresen haladta meg az etnikai kérdést.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.