Már megszoktuk, hogy ahányszor a magyarokat is érintő törvényt fogadnak el Romániában, esetleg valamelyik magyar tisztségviselő nyilatkozik egyet a magyar–román kapcsolatokról, a székelyföldi román szervezetek úgy reagálnak, mintha darázs csípte volna meg őket. Rendszerint megjelennek a Facebookon az ugyanazokat a szófordulatokat és közhelyeket (ilyen például a Tiszától a Dnyeszterig tartó Románia víziója) ismételgető bejegyzések – általában ugyanazoktól a személyektől –, melyekkel alaposan felhergelik a szélsőséges hozzászólásoktól sem tartózkodó trollokat. Ha sikerült mindenkit alaposan feltüzelni, akkor jöhet egy tüntetés, felvonulás, erődemonstráció, amire össze lehet trombitálni mindazokat, akik a magyar térhódítástól rettegnek.
Csakhogy a legtöbb esetben teljesen alaptalan félelmek generálják az indulatokat, mint jelen esetben a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó közigazgatási kódex, melyről nemrég az alkotmánybíróság megállapította, hogy nem ütközik alaptörvénybe, így semmi akadálya, hogy életbe lépjen. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma, valamint a Calea Neamului Egyesület a törvényt úgy értelmezi, mint ami hivatalos nyelvvé teszi a magyart Romániában. Sőt megsemmisíti Románia nemzetállamiságát, amit az alkotmány garantál, és „szétporlasztja” a román egyedüli hivatalos nyelv jellegét. Mondanunk sem kell, erről szó sincs.
Az ombudsman mellett az RMDSZ is tiltakozott a törvénykönyv kormányrendelettel elfogadott változata miatt, utóbbi azért, mert csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent a korábban hatályos anyanyelvhasználati rendelkezésekhez képest.
A székelyföldi román szervezetek nem egészen így látják, mégis tüntetést hívtak össze vasárnapra a Cotroceni-palota elé, így akarnak nyomást gyakorolni az államfőre, hogy ne hirdesse ki a törvényt. Leegyszerűsítve: a két magyarellenes szervezet olyasmiért tüntet, amiért akár az RMDSZ is tüntetést szervezhetne, ha a törvénykönyv valóban csorbítja a kisebbségi jogokat. Ugyanannak törvénynek két különböző olvasatát látjuk tehát.
A tiltakozás hírére egyébként Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke felkérte a rendőrség, a csendőrség és a bukaresti polgármesteri hivatal illetékeseit, ne engedélyezzék a tüntetést. Arra hivatkozik, hogy az alkotmány is leszögezi: „Románia valamennyi állampolgárának közös és oszthatatlan hazája”, ugyanakkor a törvény tiltja az olyan nyilvános gyűléseket, amelyeken gyűlöletet terjesztenek, diszkriminációra vagy az állampolgári jogok megszegésére uszítanak.
A Calea Neamului Egyesület elnökét az is feldühítette, hogy Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke arról beszélt a Szabad Európa Rádió román adásában: Magyarország indirekt módon átveszi a román állam feladatkörét és az államhatárokon átívelő, magyar nemzeti identitást épít a Kárpát-medencében. Mihai Tîrnoveanu elnök dühös Facebook-posztjában „Magyarország hangjának” nevezi Asztalost, aki egy román intézmény élén vált egy másik ország szószólójának. A megszokott forgatókönyv szerint, Tîrnoveanu ezt a nyilatkozatot felhasználva hergel ismét a magyarok ellen. Huszonnégy óra leforgása alatt másodjára.
Ennyi fröcsögés még az edzett gyomrokat is felforgatja.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Közben Kazahsztán újraindította a kőolaj szállítását azon a terminálon, ahonnan Románia olajszükségletének nagyobbik részét kapja. És Románia kiutasított egy orosz diplomatát az utóbbi napok drónincidensei miatt.
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
A körforgalomban való közlekedés gyakran okoz nehézséget a járművezetőknek, az egyik leggyakoribb dilemma pedig, hogy kell-e indexelni a kereszteződésbe való behajtáskor. A rendőrség videóban adott egyértelmű választ.
A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.
„Nem igaz, Csaba, ne vezesd félre az embereket” – így fogalmazva lépett váratlanul elődje telefonjának kamerája elé Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?