// 2024. november 26., kedd // Virág
Jean St'Ay Jean St'Ay

Mangalica, a román

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: Jean St'Ay
2019. december 09., 11:41

Romániában, magyarként megszokhattunk pár dolgot. Például azt, hogy a mioritikus média előszeretettel, sőt, kizárólagos módon románokról beszél, mikor az ország lakosságára utal. A románok megszavazták Iohannist, a románok karácsonyt ünnepelnek, a románok fáznak. Mintha nem lennének itt más nemzetiségűek is, szép számmal, akik román állampolgárok (adott esetben is). Oké, ez talán szőrszálhasogatásnak, ultrapíszí dumának tűnik.

Na de ott vannak a román állampolgárságú, ám történetesen magyar nemzetiségű emberek, akik valami nagyot értek el a szakmájukban. Az örök példa Bölöni László (de még sok van). Ugye, amikor sikerre vitte a hazai focit, akkor Lóci volt, a román. De ha véletlenül jött egy bukta, rögtön „elvesztette” románságát. Magyar lett.

Ami viszont most történt, az enyhén szólva nemzeti közröhej. A patrióta média ugyanis az állatvilágra is kiterjesztette a románságot. Mégpedig nem is akármilyen fajtára vonatkozóan: a mangalica sertésről van szó. Mint tudjuk, a mangalica őshonos magyar faj. De ez bizonyos helyeken nem okoz gondot. A sertésrománosításra az adott alkalmat, hogy egy gasztroblogger ellátogatott Romániába, pontosabban a Prahova megyei Tohani faluban levő farmpanzióba, a Dákok Farmjára. Amely egyébként nem is néz ki rosszul, és a videóból az is kiderül, hogy állati jól főznek, sütnek. Oké, szegény gasztroblogger annyira tájékozott a helyi történelem ügyeiben, mint egy mangalica sertés, de hát ez az ő baja: több ezer éves román kultúráról beszél, meg a mangalicahúsról, mint ősi román ételről. Ja, ehhez is hozzászoktunk.

Na de, amit a fent említett mioritikus média hozzátesz: nem többet és nem kevesebbet állít, mint hogy a mangalica sertés egy híres (eddig igaz) és román faj. Ja, a báznai sertés mellett. Jó, a báznai sem igazán román, tekintettel arra, hogy az 1870-es években tenyésztették ki, épp a mangalica és a Berkshire sertés keresztezése útján, de hogy a mangalica mitől lett mioritikus, azt bizony nehezen tudom megérteni.

Most már csak arra várok, hogy egy jó román népdalíró-költő-szerző, esetleg manelista a Miorica című ikonikus román népballada mintájára előáll a Mangalica című slágerrel. Amely így kezdődhetne (Bandi András fordítását ferdítem):

Mangalica

Egy fennsíknak aljában,

Mennyország kapujában,

Az úton ím jönnek,

Lefelé a völgynek,

Három disznókonda,

S három csobán, ott la!

Az egyik moldvai,

A másik magyari,

Harmadik vráncsai.

De amott a magyari

És vele a vráncsai

Nagyban beszélgetnek,

Arról egyezkednek,

Mikor az este eljöve,

Majd az életére törnek,

S megölik a moldvait,

Mert irigylik javait,

Mert több a disznója,

Rőt mangalicája...

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS