Képzett Románia, aprópénzből: egy döglött csirke jobban teljesít

Van, ugye, ez a hatalmas és nemzeti és mélyre és igen messzire ható mesterterv: a Képzett Románia. Van neki szép fehéres-kékes honlapja is, bárki megtekintheti. A mesterterv bemutatása azzal a mondattal kezdődik, hogy ki volt a kezdeményezője. (Értem én, fontos dolog ez, hiszen bármit ki lehet találni, de emberek is kellenek hozzá, ám azért talán mégsem ez a legfontosabb információ egy bemutató szövegben.) Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök, hát ki más? Méghozzá 2014-ben kezdeményezte, vagyis rögtön azután, hogy első mandátumába beiktatták. Oké, de mi a célja a mestertervnek? Hát az, hogy az egész román társadalmat, cakkompakk, „az értékek alapjára helyezze”, továbbá „a teljesítményen, munkán, tehetségen, becsületen és feddhetetlenségen alapuló sikerkultúra kifejlesztése”. Jól hangzik, nem? De. Most a kétezerhuszonkettedik év vége fele járunk. Ionopot úr mestertervének kezdeményezése óta eltelt nyolc év. Ó, de ne gondolja senki, hogy tétlenül teltek ezek az esztendők. Hiszen 10 000 szakértő dolgozott a mesterterven, legalábbis a terv körül rajzó minisztériumi és tanácsadói kommandók szerint. Igaz, hogy egyes egyetemi professzorok nem tudnak arról, hogy az egyetemi szakértőket megkérdezték volna, mitől lehetne Románia képzett. De ez nem számít, fő a 10 000: ennyi katonával nem egy, de 30 spártai hadsereget is le lehet győzni, legalábbis a hivatali kommunikáció szintjén. Oké, de mi kell a mestertervhez, a rendkívül szakértő szakértők hadán és a jó kommunikáción kívül? Biza, pénz. Ezt szolgálta a 2011/1-es törvény, amelynek 8. cikkelyében ez áll: „A nemzeti oktatás finanszírozására a bruttó hazai termék legalább 6%-át biztosítják az állami, illetve az önkormányzati költségvetésből.” Ó, ez fantasztikus. Na de meglett? A fenét lett meg. Tessék, itt egy ékesen szóló ábra (1995-től 2021-ig): De hát ez törvényellenes, mondhatja akárki. Az lett volna, de az épp kormányzó kormányok (és az egymást átlag évente váltó közoktatási miniszterek) minden évben hoztak egy jó kis sürgősségi rendeletet, megszavaztak egy jó kis módosítást, hogy a mundéron ne essen folt, de ugyanakkor nehogy már oda kelljen adni a törvény előírta összeget. 2014-től már a Képzett Romániára, ugye. Hogyne, fontos dolog a közoktatás, a munka, a becsület meg ezek az izék, de hogy pénzt áldozzunk rá, nehogy mán! Mi több, Románia jelenlegi miniszterelnöke nemrég bejelentette: jól van, ezt az egész pénzes dolgot értelmezzük át, mégpedig úgy, hogy a kormány megígéri, hogy 2027-ig fokozatosan tolja a pénzt a képzett Romániába, amíg eléri az álomszázalékot. Ez azért őszintébb beszéd, nem? Na de addig is, vajon mennyi pénz jut a költségvetésből a közoktatásra 2023-ban? (Ugye, a 2022-es szám 2.2% volt.) Friss az adat, még ropog: 2,1%! És akkor tessék még egy pillantást vetni a fenti ábrára. Ugye, hogy a legkisebb szám, mióta változott egyet a rendszer a mioritikus hazában? Ja, hogy most háború van, meg gazdasági válság, meg pandémia is volt... Oké, de 2020 előtt nem volt, csak dübörgő gazdaság, magasan szálló Románia és a Mesterterv. Ez az a pont, ahol azt lehet mondani: köszönjük, nincs több kérdésünk. A Képzett Románia nevű mestertervnél egy döglött csirke jobban teljesít. (És valószínűleg becsületesebb meg feddhetetlenebb is.) Na de arra legalább jó, hogy a 10 000 szakértő egy ideig jól éljen belőle.