Képzelt telefonbeszélgetés egy trendi könyvkiadóval.
Szerző: Halló!
Kiadó: Jó napot kívánok! Szerzőhöz van szerencsém?
Szerző: Jó napot! Igen, én vagyok.
Kiadó: A Kiadó beszél. Elolvastuk a kéziratát.
Szerző: Ó…
Kiadó: Nagyon jó anyag. De…
Szerző: Értem...
Kiadó: Kérem, ne értsen félre! Szándékunkban áll kiadni a könyvet, csak tudja… manapság az olvasók nagyon igényesek. És főleg, érzékenyek! Jól be kell lőni a célközönséget. Egy szó, mint száz: pár módosítást kellene eszközölni.
Szerző: Figyelek…
Kiadó: Ott vannak például az állatok. Olyan kevés...
Szerző: Sajnálom, hogy nincs annyi, mint a Maldororban, de…
Kiadó: Igen, ez az egyik probléma. Túl sok benne az ember.
Szerző: Hát, csak egy kutyáról jutott eszembe valami fontos.
Kiadó: Na látja. És az a Bodri is milyen. Az ember hű barátja.
Szerző: Nem az?
Kiadó: Dehogynem. Viszont valahogy üzenni kéne, hogy a kutya-gazdi kapcsolat kicsit egyoldalú. És elnyomó. Egy kutyának jogai vannak. Egy kutya egyenlő. Nem gondolja?
Szerző: … hát… lehet. Illetve dehogynem. Egyenlő.
Kiadó: Aztán ez a Kóbor Jankó. Nem tudunk róla semmit. Kik a szülei? Milyen társadalmi közegből érkezett?
Szerző: Igen. Ő egy vándor. Bejárja a világot és különböző emberekkel, sorsokkal találkozik.
Kiadó: Ez világos. Ugyanakkor nem tagadhatja, kedves Szerző, hogy a családi háttér, a nevelés befolyásolja az ember környezetéhez való viszonyulását. Tagadja?
Szerző: Hogy is tagadhatnám?
Kiadó: Na, ha nem tagadja, akkor be kellene vinni ezt a családi hátteret. Lehetne például elvált szülők gyereke, vagy még jobb lenne, ha mozaikcsaládból származna, esetleg egyedülálló szülő nevelné.
Szerző: Értem. Jegyeztem.
Kiadó: Apropó, nagyon tetszett, hogy Jankó milyen érzékenyen viszonyul a környezetéhez.
Szerző: Magamról mintáztam a karaktert.
Kiadó: Remek! Nem lehetne ez a Jankó meleg?
Szerző: Tessék?
Kiadó: Nem ön, a karakter! Tudja, sokkal hitelesebb lenne az érzékenysége. Az olvasó máris másképp állna hozzá.
Szerző: Hát… megnézem. Mert, ugye, Jankó szerelmes lesz egy lányba.
Kiadó: Éppen ez az! A szerelem nem ismer határt! Ja, és higgye el, hatalmasat dobna az érzelmi és szociális impakton, ha a lány nem fehér lenne. Esetleg transz. Nemde?
Szerző: Ööö, de…
Kiadó: Na ugye! Örülök, hogy ilyen jól megértjük egymást!
Szerző: Igen…
Kiadó: Ha már a megértésről esett szó: Jankó nagyon ragaszkodik a magántulajdonhoz.
Szerző: Mi?
Kiadó: Ott van az a drámai csúcspont, amikor az aluljáróban rátámad a banda. Nagyon jó, hogy nők és férfiak is vannak, különböző a bőrszínük. Ez helyes. De miért ragaszkodik annyira a nadrágjához?
Szerző: Mert egy szál gatyában kicsit meztelennek érezné magát. Másrészt, az egy varázsnadrág.
Kiadó: Annál inkább. El kellene kicsit gondolkodnia. Nem helyes, hogy így kisajátítja a varázsnadrágot.
Szerző: Én?
Kiadó: Nem, Jankó. Bár ő csak egy karakter. A Szerző szülöttje, ugye.
Szerző: De hát ő kapta, mikor legyőzte a Határtalant.
Kiadó: Na igen, ez is egy probléma. Győzze le a Határt! Viszont, amit sugallni szeretnék: egy ilyen különleges tárgy nem csak egy emberé kell legyen, hanem mindenkié. Nem gondolja?
Szerző: Hát… a hagyományos…
Kiadó: Ez az, kedves Szerző! Győzze le a Határokat!
Szerző: Igen, hát… köszönöm.
Kiadó: Ja, még valami. Repeső szívvel olvastam, milyen jól bánik az univerzálisan érthető szimbólumokkal.
Szerző: Ó, ez kedves…
Kiadó: Nem lehetne úgy átírni az anyagot, hogy minél szélesebb közönséghez szóljon? Például akár kisiskolásokhoz, sőt, óvodásokhoz is.
Szerző: Izé, lehetne… csak…
Kiadó: Akkor írja!
Szerző: De hát ez botrány…
Kiadó: Persze! Szét fogják tépni! De tudja, mennyi könyvet tudunk így eladni? Nem tudja. Én viszont igen! Na írja!
Szerző: De…
Kiadó: Semmi gond, nem sietős. Van rá, mondjuk egy hete. Viszlát, jó munkát!
Szerző: …
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
… a Román Nemzeti Banknak két milliárd euróba került eddig Simion mester győzelme… és a napi politikai káoszon túl: annyi drogot kapcsoltak le Nagyváradon, hogy attól egy T-Rex is kifeküdne.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.