Ha valaki azt képzelte, hogy csak bírálni tudjuk a Mentsük meg Romániát Szövetséget, azt ki kell ábrándítanom: ez a bejegyzés egy USR-s politikusról szól, a legteljesebb elismerés hangján.
Iulian Bulai USR-s parlamenti képviselő ugyanis olyat posztolt a temesvári események harmincadik évfordulóján, ami akkor is becsületére válna, ha nem politikus lenne, csak „egyszerű” értelmiségi. Politikusként viszont hatványozottan kockázatot vállal valaki, aki egyértelműen, kertelés nélkül hitet tesz a temesvári eszmeiség mellett, és kimondja: Tőkés László nélkül nem történhetett volna meg, ami megtörtént.
„Egy ember.
Egyetlen ember, aki akkor nevén merte nevezni a dolgokat. Felvállaltan. Annak a templomnak a szószékéről, amelynek papja volt.
Egy magyar etnikumú ember.
Egy református lelkész.
Egy polgárjogi aktivista. Onnan jött a változás” –
kezdi retorikailag jól felépített, érzelmes (már-már pátoszos) hangvételű bejegyzését Bulai. Majd, az akkori események ismertetése után, így fejezi be:
„A romániai sztálinista relikviát egyetlen ember bátorsága kényszerítette térdre. Egy emberé, aki minden tekintetben kisebbségi: etnikai, vallási, politikai szempontból.
Az ő védelmét szolgáló akció indította el a temesvári népfelkelést. Azok a temesvári események tízezreket késztettek tiltakozásra szerte Romániában, és így kezdődött el a kommunista rendszer bukása.
Erre a fajta bátorságra gondoljunk minden alkalommal, amikor azon kesergünk, hogy egyedül vagyunk.
Tőkés László, köszönöm neked a bátorságodat!
Neked köszönhetően is vagyunk ma szabadok.”
És ami ennél is reménykeltőbb: bár a bejegyzése alatt ott hörögnek természetesen az összeesküvés-elméletekben tobzódó, magyarellenes kommenthuszárok („Tőkés egy románellenes forgatókönyvet megvalósító magyar és orosz ügynök volt, semmi köze a forradalomhoz”), sokan vannak, román emberek – köztük az egykori temesvári események résztvevői –, akik védelmükbe veszik Tőkést, és türelmesen elmagyarázzák, miért írt igazat a poszt szerzője.
Iulian Bulai volt egyébként az a képviselő, aki a parlament tegnapi ünnepi emlékülésén szóvá tette, hogy az ülést egy volt kommunista – jelesül Teodor Meleșcanu házelnök – vezeti.
Nem tudom, milyen politikus Iulian Bulai, de egy tisztességes és bátor ember.
Hosszú pályát kívánunk neki a pártjában.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.