Hogy mi van?, kérdezheti a cím láttán bárki olvasó. Hát kérem, pont ez van. Híre jött, hogy az egyik kolozsvári lakónegyedben felszerelt játszótér körül levő tömbházak lakói között kitört a háború.
Jó, de miért? Az ott lakó gyermekes szülők részvételi költségvetési alapon pénzt szereztek egy játszótérre. Meg is lett, nagy is volt az öröm. Juhé, nyomás le játszani! Igen, de a játszás, ugye, nem egy silent party. Játszás közben a gyerekek kiabálnak, a szülők is, főleg, mikor rekcumozni igyekeznek a túlzottan nekibuzduló csemetéket.
Na és akkor: a játszótér környékén levő tömbházakban élő (feltehetően nem gyermekes) polgárok (akik feltehetően nem is vettek részt a projektben) felháborodtak, hogy a játszótéren zaj van. A felháborodás vége pedig az lett, hogy a zajsértett polgárok szépen írtak egy beadványt, összegyűjtöttek 40 (hivatali források szerint 50–60) aláírást és szépen benyújtották a panasziratot a polgármesteri hivatalhoz.
Na de a játszótér-építő csapat se volt rest, ők is készítettek egy beadványt, gyűjtöttek 90 (!) aláírást és ők is a hivatalhoz fordultak. A nagy játszótérháború ügye Oláh Emese alpolgármester asszonyhoz került, aki alaposan megrágta a dolgot és… eltávolíttatta a játszótér padjait! Tehát, nem a játszóteret, csak a padokat. És csak a téli időszakra.
És akkor álljunk meg itt egy pillanatra. Az eset emlékeztet egy némileg hasonló dezméri történetre: ott amiatt tört ki a dzsihád az „őslakosok” és a „jövevények” között, mert előbbiek az udvarukban égették el a növényi hulladékot, és a füst zavarta a jövevények orrát. Előbbiek a több száz éves szokásjogra hivatkoztak, utóbbiak az érvényes törvényekre. És persze csúnyán összevesztek. A csata úgy végződött, hogy a két fél megegyezett, felkérik az apahidai polgármesteri hivatalt, oldja meg a hulladék elszállítását. Remélem, azóta béke szállt Dezmérre.
De más hasonló esetek is eszembe jutnak, például a magyarországi Balatonberényé, ahol a nyaralókat a túl korai harangzúgás, illetve kakaskukorékolás zavart. És biza, az érvényes törvények szerint zajártalom esetén jogvédelmet kérhet a kárvallott.
Na de ilyenkor jut az ember eszébe, hogy szép és jó a törvény hatalma, de ha minden esetben szigorúan betartják, enyhén szólva visszás helyzetek állhatnak elő. Tiltsák be a harangzúgást? De akkor mi lesz a vallásszabadsággal? Tiltsák be a kakaskukorékolást? Mégis, hogy? Tud valaki kakasul? Nem az a helyes (de!), hogy elfogadjuk, faluhelyen ilyen az élet?
A bizarr kolozsvári esetre visszatérve: Oláh Emese azzal érvelt a padok eltávolítása mellett, hogy így majd a szülőknek oda kell menniük a gyermekekhez és nem ordítozhatnak utánuk a padról, ahol egymás közt cseverésznek amúgy. Na de kérem, a téren állva nem lehet ordítozni? Hát, ezzel az érvvel nem győzött meg az alpolgármester asszony. És gyanítom, a lakótelepi békaegérharcnak sem sikerül véget vetnie. Mert a játszótéren a gyerekek továbbra is visongani fognak, a szülők továbbra is kiabálni fognak rájuk, a csendre vágyó lakóknak meg továbbra is égnek áll a hajuk, és a jogaikat követelik… ők is egyre hangosabban. Mi lesz a következő lépés? Betiltják a játszóteret? Nyilván nem, de a pakliban bizony benne van.
Esetleg itt is lehetne egy olyan – nem a törvényt vakon követő, inkább józan, életszagú és -szerű – álláspontot képviselni, hogy hej, milyen jó, hogy gyerekek születnek Kolozsváron, akik egészségesek, játszanak, kiabálnak, aztán hazamennek és csend lesz. Mert ilyen az élet egy lakónegyedben.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.