Sokan felháborodtak azon, hogy júliusban a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) egy felületesnek tűnő eljárás után felmentette a főcsendőröket, akik az erőszakos összecsapásokba torkolló, 2018. augusztus 10-én zajlott diaszpóratüntetés csendőri akcióit irányították.
Sokan úgy vélték, hogy ezek után még nehezebb bízni a román igazságszolgáltatás függetlenségében, mert alig kaptunk válaszokat az üggyel kapcsolatosan. A főcsendőrök megússzák a felelősségre-vonást, ahogy megússzák azok is, akik politikai célokat szolgálva parancsba adták nekik az erőszakos fellépést. Sohasem derül ki, kik és milyen céllal küldték a békés tüntetők közé vegyülő, csendőröket provokáló focihuligánokat. Kiknek volt érdeke a külföldön élő román állampolgárok elleni hangulatkeltés? Vagy inkább a korrupcióellenes tüntetések lejáratása volt a cél? Milyen szerepük volt a pártoknak a tüntetés szervezésében, lebonyolításában, szétverésében, és utólag az erről szóló közvélekedés alakításában? Kinek az érdeke, hogy ezekre a kérdésekre soha ne derüljön ki a válasz?
Sokan aláírásgyűjtésbe kezdtek, mert sérült az igazságérzetük a DIICOT eljárásának lezárása után, majd amikor 45 ezer szignót begyűjtöttek, kérték a főügyészt, legyen szíves nyissa újra az augusztus 10-i tüntetésen történtek vizsgálatát. Nem hiába hivatkoztak a román igazságszolgáltatás két nagy szégyenfoltjára, az 1989-es forradalom perére és a bányászjárásokra, melyekről mind a mai napig nem derült ki a teljes igazság. Mondjuk, a párhuzam kicsit erőltetett, de tény, hogy a felelősök ugyanúgy szabadlábon vannak, és ez csak a független román igazságszolgáltatáson múlik.
Hosszasan lehetne még sorolni, hogy sokan mit és hogyan tettek annak érdekében, hogy a független román igazságszolgáltatás végezze a dolgát. Lehet örülni, a DIICOT nemrég közölte, vette a lapot, és újraindítja a nyomozást. Ha a bukaresti ítélőtábla is jóváhagyja, a dosszié a katonai ügyészségre kerül. Ne legyenek illúzióink: elég nagy az esélye annak, hogy mindentől függetlenül soha nem szolgáltatnak igazságot. Az egész arra jó, hogy a civilek megnyugodhassanak és elmondhassák, hogy valamit nekik is sikerült elérni.
Milyen kár, hogy akkor csak kevesen tiltakoznak, amikor a független román igazságszolgáltatás szerint a Ki a magyarokkal az országból! mondat nem uszítás, pedig lényegében ugyanazokat a kérdéseket lehetne megfogalmazni az úzvölgyi történtek kapcsán is, mint amit a 2018-as augusztusi tüntetéssel kapcsolatosan egyesek firtatnak, sűrű utalásokat téve a független román igazságszolgáltatás felelősségére. Ne feledjük, egyvalami közös a két ügyben: mindkettőhöz köze volt Gheorghe Sebastian Cucoş ezredesnek, a román csendőrség volt első helyettesének, a hazai focihuligánok és a román szélsőjobboldal régi ismerősének, aki a jelek szerint nagyon jól tudja, mit kell tenni, ha valahol, valakik elégedetlenek. A módszer lényegében mindig ugyanaz.
Már csak ezért is érdemes figyelemmel követni az augusztus 10-i tüntetéssel kapcsolatos fejleményeket: hátha közelebb kerülünk az úzvölgyi katonatemető körüli botrány megértéséhez is.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Közben Kazahsztán újraindította a kőolaj szállítását azon a terminálon, ahonnan Románia olajszükségletének nagyobbik részét kapja. És Románia kiutasított egy orosz diplomatát az utóbbi napok drónincidensei miatt.
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
A körforgalomban való közlekedés gyakran okoz nehézséget a járművezetőknek, az egyik leggyakoribb dilemma pedig, hogy kell-e indexelni a kereszteződésbe való behajtáskor. A rendőrség videóban adott egyértelmű választ.
A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.
„Nem igaz, Csaba, ne vezesd félre az embereket” – így fogalmazva lépett váratlanul elődje telefonjának kamerája elé Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?