Az olvasók többsége valószínűleg nem tudja, hogy van az RMDSZ-nek egy hírlevele, amit ímélben küldenek ki a médiának, naponta akár többször is. Elvileg amolyan hírszolgáltatás, valójában sikerpropaganda, amely kizárólag az RMDSZ eredményeiről számol be: kiharcoltuk, elértük, biztosítjuk, felépítjük, megmentjük, fellépünk, és így tovább ebben a regiszterben.
A nem olyan kellemes dolgok, hogy úgy mondjam, vagyis az olyan történések, amelyek nem feltétlenül alkalmasak az RMDSZ sikerességének, hírnevének fényezésére, mindig kimaradnak ebből a tájékoztatóból.
Így például az is, hogy tegnap a szenátusban elfogadtak egy módosítást, amelynek értelmében nő a helyi és megyei választottak, több intézményvezető, de a miniszterek, államtitkárok, parlamenti képviselők és szenátorok fizetése is. Ezt valahogy nem tartották fontosnak az RMDSZ-tájékoztatóban megemlíteni, pedig két RMDSZ-szenátor kezdeményezte a módosítást, amit a többségben levő kormánypártok két kézzel szavaztak meg.
Mert hogy is nézne ki egy ilyen beszámoló:
„Az RMDSZ kezdeményezésére az eddig sem szűkölködő törvényhozóknak még több pénzük lesz!
Turos Lóránd és Fejér László Ödön RMDSZ-szenátor fáradságos munkájának eredményeképpen ma a szenátus elfogadta azt a módosítást, amely fizetésemelést eredményez majd a törvényhozóknak, így a romániai magyarok érdekképviseletének, a közösség jogaiért harcoló képviselőknek és szenátoroknak is. Akik eddig sem panaszkodhattak, mivel az öt számjegyű fizetésük és egyéb hivatali juttatások nyomán anyagi biztonságban élnek, ki tudják fizetni a megsokszorozódott gáz- és villanyszámlákat, bármikor be tudnak vásárolni, elutazni nyaralni, kényelmes lakást, nagyobb autót venni, és idős korukban sem lesznek anyagi gondjaik a szép nyugdíj kellemes következményeképpen.
Hatalmas siker ez, akkor is, ha az ország legtöbb megyéjében alig 3000 lej az átlagkereset. Ha az utóbbi hónapokban az egekbe szökött mindennek az ára. Ha az átlagemberek, akik beleőszülnek abba, hogy ételt, ruhát vegyenek a családjuknak, hogy valahogy kifizessék fűtés- és villanyszámláikat, hogy gyógyszert vásároljanak, hogy egy átdolgozott élet után befizetett egészségbiztosítási hozzájárulásuk nyomán valahogy egy-két hónap múlva időpontot szerezzenek az orvoshoz. Akkor is, ha a nyugdíjasok a havi 1000-1500 lejükből (de sokan még ennyiből sem) próbálják kisakkozni, hogy fűtsenek-e, világítsanak-e, egyenek-e vagy gyógyszert vegyenek-e, mert mindent egyszerre nem lehet. Ha a korábbi, viszonylag biztonságos és tervezhető világ éppen szétmállik, egy soha nem látott gazdasági és létbiztonsági válság van kibontakozóban két pokoli járványév és a szomszédban zajló háború miatt kirobbant energiaválság miatt. Ha évtizedek óta épülő autópályák valószínűleg újabb évtizedekig fognak épülni, ha magyar iskolákat zárnak be és magyar óvodákat nem engednek működni, ha a romániai magyarok továbbra is bármikor az egységes román nemzetállam ellenségeiként húzhatók elő a cilinderből.
Az örömhozó javaslatot minden kormánypárt támogatta, és azért az RMDSZ nyújtotta be, mert nekünk stabilan 5 százalék fölötti a támogatottságunk és az ilyen kezdeményezések sem rontanak rajta, választások előtt ugyanis mindig előszedünk valami mézesmadzagot, autonómiázást, románveszélyezést vagy egyebet, amivel a választóinkat elrángatjuk a szavazóurnákhoz.
Akkor is üdvözlendő ez a kezdeményezés, hogy éppen azon a napon fogadtuk el a szenátusban, amikor az alkotmánybíróság elvetett két törvényt, amelyek közül az egyik éppen az elöljárók fizetésének emeléséről szólt.
Elértük, kiharcoltuk, megcsináltuk!”
Na ugye, hogy nézne ki ilyesmi egy RMDSZ-tájékoztatóban...
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Az egészségügyi költségvetés hiánya meghaladja a nyolcmilliárd lejt, a mentősök fizetése is veszélyben van. Harminc százalékkal több áldozata van idén az emberkereskedelemnek Romániában...
Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.
Vádat emelt a legfőbb ügyészség Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője ellen egy, a bevándorlók elleni bejegyzés miatt.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.