A Temesvár szívében található Opera tér (mai nevén Victoriei tér) a kommunizmus bukásához vezető 1989-es forradalom egyik jelképes helyszíne, a golyó-ütötte épületekkel övezett tér tulajdonképpen a város lelke. Más városokban alig kezdtek el mozgolódni, itt már lőtték az embereket. A Tőkés László temesvári református lelkipásztor melletti kiállás december 20-ig népfelkeléssé nőtte ki magát, a téren ezen a napon már százezres tömeg demonstrált. Mindez kellett ahhoz, hogy Temesvár – az előző napi komoly áldozatok árán –
Erre emlékeztetett 32 éven át egy szimbolikus gesztus: 1990 óta minden év december 20-án, déli 12-kor az egész városban megszólaltak három percre a légvédelmi szirénák. Idén viszont hiába gyűltek össze páran emlékezni az Opera téren, a sziréna néma maradt. „Szégyelljétek magatokat” – reagált a csendre néhány egykori forradalmár az Opera erkélyén, pontosan ott, ahol 32 évvel ezelőtt szabadságért kiáltottak.
reggel tízkor még működött az Opera téri légvédelmi riasztó, mely az egyik legrégebbi a városban, délre azonban beadta a kulcsot. A városban egyébként 11 másik sziréna szólt, nem tűnik tehát nagy dolognak, hogy éppen az Opera téri maradt néma.
Mégis, van ebben a véletlenben valami, ami a reményteljesen indult rendszerváltás kudarcára és az elmaradt igazságtételre emlékeztet, konkrétan arra, hogy a vérontásért felelős személyeket ennyi idő elteltével sem vonták felelősségre. Az önkormányzat legalább bocsánatot kért a meghibásodásért azoktól, akik emlékezni gyűltek össze az Opera téren,
A kolozsvári Széchenyi téren van egy óra, mely ugyan nem hibásodott meg, de 33 éve 12 óra 7 percet mutat. Egy kolozsvári magyar villanyszerelő állította meg annak az örömteli pillanatnak a hevében, amikor Nicolae és Elena Ceauşescu 1989. december 22-én helikopterrel elmenekült Bukarestből.
A Széchenyi tér, akárcsak az Opera tér némán őrzi a forradalom nagy pillanatait, mintha hirtelen megszakadt volna egy film. A tér, az idő és csend dacol egy ország lelkiismeretével, miközben lassan a jelképes gesztusok is kikopnak az emlékezés kultúrájából.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.