// 2026. szeptember 16., szerda // Edit
Jean St'Ay Jean St'Ay

A nemzeti kultúra napján vezéreink bullsitteltek egy jót, aztán mindenki ment víkendezni

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: Jean St'Ay
2022. január 15., 17:38

Ebben nincs semmi különös, mondhatná akárki. Hiszen tényleg nehéz minden évben valami újat, ugyanarról. Főleg, ha az az „ugyanaz” a haza kormányosai által szinte kizárólag imázsépítésre használt alkalmi hakni. Igen, a kultúráról van szó.

A magam részéről nagyra értékelem a román kultúrát, ismerem is, amennyire tehetem. Ezért (is) ha ad absurdum, országkormányos lennék, lesülne a pofámról a bőr, ha olyan blőd és unalmas üzeneteket szórnék az éterbe, mint amilyeneket a trikolór pátria álkisebbségi államelnöke, Klaus Ionopotchivanoc Iohannis, a katonatiszt-kormányfő, Nicolae Ciucă vagy a szenátus elnöke, Florin Cîțu mondott ezen a jeles napon.

De vegyük őket sorra, hátulról előre:

A szenátus elnöke a parlament épületében mondott díszbeszédet egy ad hocnak tűnő plenáris ülésen, nyilván önszántukból egybegyűlt fiatalok előtt. A nemzeti kultúra napja minden évben emlékeztet arra, hogy kik is vagyunk mi, mondta Cîțu úr. (Ezek szerint holnaptól 364 napot kell várni a következő emlékeztetőig. Kúl.) A kultúra segít jobban megérteni az életet és a társadalmat. (Azt persze nem árulta el az elnök úr, miféle kultúrára gondol. A hazai-politikaira biztos nem, mert attól semmit sem lehet jobban megérteni, nemhogy az életet meg a társadalmat.) Aztán beszélt a fiatal és életerős román demokráciáról. (Hála a kultúrának! Tessék?), a nemzeti identitásról (kipipálva) és a nagy európai kultúrcsaládról (kipipálva). Aztán volt képe azt mondani, hogy a kultúra a nemzet legértékesebb kincse. (Ez elvileg oké, de ahhoz nem kéne ilyen parasztul hozzáállni, kedves Cîțu úr!) Aztán mondott pár szót Mihai Eminescuról (ugye, az ő születésnapján ünnepli a mioritikus haza a nemzeti kultúra napját immár 12 éve!), végül pedig berúgta a nemzeti gólt: ilyenkor megemlékezünk arról, hogy románok vagyunk, románul gondolkodunk és románul élünk. (Órák óta gondolkodom azon, mit jelenthet az, hogy románul élni. Ez az a bullsitt, ami túl jól hangzik, hogy ne mondja ki egy politikus.)

Románia pillanatnyi kormányfője katonaember, tehát megbocsátható (sőt, bizonyos szempontból üdvözlendő), hogy amit mondott, röviden mondta. Eminescu kipipálva, a nemzet alkotói előtti tisztelgés kipipálva. A biztonság kedvéért ő is elmondta, hogy ezen a napon arra emlékezünk, hogy kik vagyunk. (Azért a szövegíróknak nem ártana időnként visszanézni ezeket az ünnepi blődliket üzeneteket, mert a sok ismétlés ciki, na.) A változatosság kedvéért a miniszterelnök úr megemlékezett a pandémia alatt egész nagy bajba került előadóművészekről is. Persze azt is sietett megjegyezni, hogy az állam segített rajtuk, de hát a kultúrakedvelők segítségére is szükség van, hogy az alkotók sorsa javuljon. (Biztos vagyok benne, hogy az állam sokat tett azért, hogy az érintettek kikerüljenek az árokból, hiszen a kultúra a nemzet legértékesebb kincse, hát nem?)

A végére hagytam Románia legszárazabb bullsittelőjét, Ionopot Iohannis államelnök urat. Rögtön az üzenet elején bedobta kedvenc kulturális fogalompárját: nemzeti egység és európai Románia. (Az első a hazai, a második a nyugati puszipajtásoknak szól.) Aztán jött Mihai Eminescu (pipa), tisztelgés az alkotók előtt (pipa), hopp, itt jött egy apróság: a álkisebbségi államelnök azért megüzente a kulturális sokszínűség kifejezést is (kösz, Iohi!). Innen aztán áttért a pandémiára és a művészek nehézségeire, szép kerek, semmitmondó mondatokba csomagolta a bajokat, majd – mint aki jól végezte dolgát – áttért az európai projekt mantrájára: kohézió, megértés, kölcsönös tisztelet, tolerancia, kulturális identitás, gondolatszabadság… hát lehet ezt megunni?

Utána a vezérek feltehetően elmentek víkendezni egyet. Közben a parlament előtt tüntettek a pandémia okán szarba került alkotók. Na, hát lá mulc ány!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS