Ha így, tél vége felé szétnézünk a mioritikus politikai prérin, azt látjuk, hogy a kormánypártok latifundiumain (minden balfaszkodás, válság, pandémia ellenére) éppen szélcsend van. Hogy meddig, azt nem tudni, hiszen a pillanat miniszterelnöke, a katonás Nicolae Ciucă úr feje fölött azért ott lebeg a plágiumvád kardja.
A szabad szemmel látható tény viszont az, hogy az örökké egymás inába maró két „nagy” párt, a PSD és a PNL valahogy összerakta a betyárbútort és a (nem feltétlenül) szép emlékű USL mintájára megalkotott egy bár időszakosan és bár némileg stabil struktúrát. Persze, a hagyományos divat szerint kitűzték az RMDSZ-t a mellükre, mint kokárdát, mit csináljanak ők is.
Röviden: sár, vér, háború. Kezdjük Băsescu kapitány pártjával, a PMP-vel. A pártos bomba lényegében azért robbant fel, mert a párt szeretne beolvadni a PNL-be. Érthető: ahol a zsírosbödön, ott nagyobbak az esélyek. Na de éppen ezért szinte azonnal egymásnak esett a PMP két vezérbikája, a veterán diplomata (és pártos forgolódó) Cristian Diaconescu meg a fiatal erőt képviselő Eugen Tomac. Kiálltak a kamerák elé és
" target="_blank" rel="noopener">szidták egymást, mint a bokrot. Tomac úr szerint Diaconescu úr azért akarja belopni a pártot a PNL-be, hogy beüljön az igazságügy-miniszteri székbe, Diaconescu úr szerint pedig Tomac úr használná a pártot a saját európai parlamenti helyének megszerzése érdekében. Jelen pillanatban odáig fajult a balhé, hogy Diaconescu bírósági feljelentést tett a Tomac-banda ellen. Következik a tévésorozat második évadja, közben pedig a párt rohad, persze.
Nézzük az időközben második legnépszerűbb romániai pártként mért nackóformációt, az AUR-t. Amellett, hogy az elnök úr, George Simion bemutatott egy hazudós performanszt a konzervatívok madridi találkozóján, amelyet a hazai sajtó egy része úgy lenyelt, mint kacsa a nokedlit,
ugyanis Claudiu Târziu és Sorin Lavric főnackók a hírek szerint azzal fenyegetőztek, hogy kidobják Simion urat a hajóból. Mire Simion úr is üzent, hogy márpedig őt nem fogják kidobni amazok, esetleg ő amazokat. Oké, az AUR természetéből fakadóan úgy kell neki a botrány, mint víz a paradicsomnak. Bármit is tesznek a pártvezérek, rájuk irányul a figyelem, és ez nekik jó. Többek közt innen származik az AUR népszerűségének növekedése. Igen ám, de ugyanakkor azt sem érdemes feledni, hogy azért nem éppen rafinált politikusok állnak a nackóhajó kormányánál. Ha kiborul náluk a bili, a ilyen mediatikus cicaharcok könnyen véres belháborúba fulladhatnak.
Hát, annyit mondhatunk biztosan, hogy a tavalyi, kormányból való kirohanás óta egy rakás szerencsétlenség, amely fölött ráadásul össze is marakodott a két vezérfej, Dacian Cioloș és az egy ideje rejtőzködő Dan Barna. A szikrát a szenátus főtitkárhelyettesének személye pattintotta ki. A pártvezetés úgy döntött, X urat jelöli. Aztán jött az elnök, Dacian Cioloș és némi ügyes kézcsókos manőverezés után a saját kegyeltjét juttatta a székbe. Na, ennyi kellett a bujkáló Dan Barnának. Akinek annyiban igaza is van, hogy az inkább brüsszeli pecsenyéket sütögető Cioloș tulajdonképpen szembe ment a párt döntésével, ráadásul gyenge elnök is, mert nem tudta érvényesíteni akaratát a párton belül, ezért becsusszant a parlament hátsó ajtaján és folyosói lobbikkal érte el célját. Egy szó, mint száz, az USR fejei is üvöltenek egymásra, robbanni készülnek a sapkarózsák. Hogy mi lesz a vége, nem tudni, ez a tévésorozat is folytatódik a közeljövőben.
Na most, ha megnézzük a nagy képet, mi az, ami első látásra feldereng? Hát az, hogy a kormánypártok (akik, ugye, szintén nem örvendenek nagy bizalomnak) röhögve hátradőlnek: ha a dolgok továbbra is így folytatódnak az ellenzéki fronton, hamarosan nem lesz ellenfél a páston. És ha úgy fordul a szél, hogy előrehozott parlamenti választások lesznek Romániában, hát akkor a szétesett ellenzék mellett mégis kik fog osztozni a koncon?
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.
Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.