Jean St'AyA kormánypártok röhögve hátradőlhetnek, az ellenzék éppen felzabálja magát
Ha így, tél vége felé szétnézünk a mioritikus politikai prérin, azt látjuk, hogy a kormánypártok latifundiumain (minden balfaszkodás, válság, pandémia ellenére) éppen szélcsend van. Hogy meddig, azt nem tudni, hiszen a pillanat miniszterelnöke, a katonás Nicolae Ciucă úr feje fölött azért ott lebeg a plágiumvád kardja.
A szabad szemmel látható tény viszont az, hogy az örökké egymás inába maró két „nagy” párt, a PSD és a PNL valahogy összerakta a betyárbútort és a (nem feltétlenül) szép emlékű USL mintájára megalkotott egy bár időszakosan és bár némileg stabil struktúrát. Persze, a hagyományos divat szerint kitűzték az RMDSZ-t a mellükre, mint kokárdát, mit csináljanak ők is.
Na de mi van az ellenzéki oldalon?
Röviden: sár, vér, háború. Kezdjük Băsescu kapitány pártjával, a PMP-vel. A pártos bomba lényegében azért robbant fel, mert a párt szeretne beolvadni a PNL-be. Érthető: ahol a zsírosbödön, ott nagyobbak az esélyek. Na de éppen ezért szinte azonnal egymásnak esett a PMP két vezérbikája, a veterán diplomata (és pártos forgolódó) Cristian Diaconescu meg a fiatal erőt képviselő Eugen Tomac. Kiálltak a kamerák elé és
" target="_blank" rel="noopener">szidták egymást, mint a bokrot. Tomac úr szerint Diaconescu úr azért akarja belopni a pártot a PNL-be, hogy beüljön az igazságügy-miniszteri székbe, Diaconescu úr szerint pedig Tomac úr használná a pártot a saját európai parlamenti helyének megszerzése érdekében. Jelen pillanatban odáig fajult a balhé, hogy Diaconescu bírósági feljelentést tett a Tomac-banda ellen. Következik a tévésorozat második évadja, közben pedig a párt rohad, persze.
Nézzük az időközben második legnépszerűbb romániai pártként mért nackóformációt, az AUR-t. Amellett, hogy az elnök úr, George Simion bemutatott egy hazudós performanszt a konzervatívok madridi találkozóján, amelyet a hazai sajtó egy része úgy lenyelt, mint kacsa a nokedlit,
a párt tovább csinálja a fesztivált,
ugyanis Claudiu Târziu és Sorin Lavric főnackók a hírek szerint azzal fenyegetőztek, hogy kidobják Simion urat a hajóból. Mire Simion úr is üzent, hogy márpedig őt nem fogják kidobni amazok, esetleg ő amazokat. Oké, az AUR természetéből fakadóan úgy kell neki a botrány, mint víz a paradicsomnak. Bármit is tesznek a pártvezérek, rájuk irányul a figyelem, és ez nekik jó. Többek közt innen származik az AUR népszerűségének növekedése. Igen ám, de ugyanakkor azt sem érdemes feledni, hogy azért nem éppen rafinált politikusok állnak a nackóhajó kormányánál. Ha kiborul náluk a bili, a ilyen mediatikus cicaharcok könnyen véres belháborúba fulladhatnak.
És minden hala(n)dó polgár üdvöskéje, az USR?
Hát, annyit mondhatunk biztosan, hogy a tavalyi, kormányból való kirohanás óta egy rakás szerencsétlenség, amely fölött ráadásul össze is marakodott a két vezérfej, Dacian Cioloș és az egy ideje rejtőzködő Dan Barna. A szikrát a szenátus főtitkárhelyettesének személye pattintotta ki. A pártvezetés úgy döntött, X urat jelöli. Aztán jött az elnök, Dacian Cioloș és némi ügyes kézcsókos manőverezés után a saját kegyeltjét juttatta a székbe. Na, ennyi kellett a bujkáló Dan Barnának. Akinek annyiban igaza is van, hogy az inkább brüsszeli pecsenyéket sütögető Cioloș tulajdonképpen szembe ment a párt döntésével, ráadásul gyenge elnök is, mert nem tudta érvényesíteni akaratát a párton belül, ezért becsusszant a parlament hátsó ajtaján és folyosói lobbikkal érte el célját. Egy szó, mint száz, az USR fejei is üvöltenek egymásra, robbanni készülnek a sapkarózsák. Hogy mi lesz a vége, nem tudni, ez a tévésorozat is folytatódik a közeljövőben.
Na most, ha megnézzük a nagy képet, mi az, ami első látásra feldereng? Hát az, hogy a kormánypártok (akik, ugye, szintén nem örvendenek nagy bizalomnak) röhögve hátradőlnek: ha a dolgok továbbra is így folytatódnak az ellenzéki fronton, hamarosan nem lesz ellenfél a páston. És ha úgy fordul a szél, hogy előrehozott parlamenti választások lesznek Romániában, hát akkor a szétesett ellenzék mellett mégis kik fog osztozni a koncon?
Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak
Sánta Miriám
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival
Fall Sándor
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában
Szántai János
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát
Sólyom István
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.
