// 2026. szeptember 16., szerda // Edit
Jean St'Ay Jean St'Ay

A felelős nemzeti vezérség felhőtlenül téblábol a hazai közoktatás romjain

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: Jean St'Ay
2020. július 29., 11:42

Néha tényleg elcsodálkozom azon, hogy mi a jóisten tartja össze ezt az országot. A Románia nevű képződményre gondolok. Talán a gravitáció. Talán a véletlen. Talán az a sajnálatos tény, hogy nyár van és az Úristen szabadságra ment.

Itt vagyunk augusztus küszöbén. Kerek másfél hónap van az iskolakezdésig. Ugye, azokról az iskolákról van szó, ahol a jövő felelős honpolgárait nevelgetik a pedagógusok. Meg a jövő felelős adófizetőit. Meg a jövő román államháztartásának eltartóit. Tehát elég fontos dologról van szó. Elvileg legalábbis.

Ismétlem: másfél hónap van hátra. Sok, ugye? (Nem, mondja minden józan eszű ember, de...) Hát persze, hogy sok: másfél hónap alatt annyi minden történhet, rendkívüli világesemények nélkül is. De mit ad Isten, itt van a nyakunkon egy világesemény, ez a koronajárvány, amelyet sokan komolyan vesznek, mások, köztük a közoktatásért felelős illetékesek, nem annyira. Végül is a tavalyi második félévet sikerült megúszni, ment az online oktatás, eh, hogy akadtak apró hibák, ilyesmi előfordul, kész, tanultak (?) belőle, lapozzunk.

Na de nézzük meg, mit tanultak a mioritikus felhők közt tevékenykedő csúcsvezetők az elmúlt hónapok improvizációs gyakorlataiból. Itt van mindjárt a romániai közoktatásért felelős legfőbb személy, Monica Anisie miniszter asszony. Aki az utóbbi hetekben sűrűn megjelent a nyilvánosság előtt és minden egyes alkalommal elmondta a nagy semmit. Vagyis: az iskola vagy úgy kezdődik, ahogy régen szokott, tehát a gyerekek odamennek és tanulnak, vagy úgy, ahogy a tavalyi második félév folytatódott az iskolák bezárása után, tehát online, vagy úgy, hogy a gyerekek egy része iskolába megy, egy része otthon csücsül és tabletből szívja magába a tudást. (Már akinek van.) De hahó, ezt már annyiszor hallottuk, asszonyom, nem lehetne esetleg valami újat mondani? Valami konkrétumot? Mert ha lefordítom a hölgy mondatait sima magyarra, így hangzik: vagy így, vagy úgy, vagy amúgy kezdődik az iskola. Még simább magyarul pedig így: gőzünk nincs semmiről. Én nem állítom, hogy könnyű dolguk van, de hát az orvosoknak sincs könnyű dolguk mostanság, mégsem mondhatják a betegnek, hogy né, vedd ezt, vagy ezt, vagy ezt, aztán meglátod, mi lesz.

Apropó, orvosok: egy orvosra volt szükség, hogy néhány konkrétumot halljunk az iskolakezdésről, illetve a működésről. Persze, elvileg teljesen egyetértek Rafila professzor „beavatkozásával”: ha valaki vagy valami beteg, ott az orvosé a szó és a tett. A gyakorlatban viszont sajnos az a helyzet, hogy az orvos nem csepegtethet józan észt a hazai közoktatást hajmeresztő módon irányítók agyába. Tehát visszajutunk a negédesen mosolygó Anisie asszonyhoz. Aki Rafila prof beszólása után – véletlen egybeesés, persze – rögtön előállt… négy változattal! Érti ezt valaki? Sima magyarul: kedves nép, az iskola vagy így, vagy úgy, vagy amúgy, vagy emígy kezdődik és működik majd. És ezt most majd szépen megvitatjuk. De az Isten szerelmére, asszonyom, nincs késő kicsit a vitatkozáshoz? Hiszen a felhők alatt ott van egy amúgy is roppant nehézkesen, bürokratikusan működő közoktatási adminisztráció. A tanári karokról már nem is merek beszélni. Szerintem ők már csak röhögnek az egészen, mint Zorba a filmben, amikor összedől a facsúszda.

És most jön a legszebb. Nem elég, hogy a hazai közoktatási rendszer vírus nélkül is düledezik, nem elég, hogy a miniszter asszony úgy viselkedik, mint egy betépett hippi a woodstocki fesztiválon, képbe lép a felelős kormány felelős miniszterelnöke és lazán bemondja a világba, hogy hát igen, érzi ő, hogy van itt egy nyomás (nem, nem az agyában) azzal kapcsolatban, hogy konkrét dolgokat kéne közölni az őszi iskolakezdésről, de ó, ez a PSD nevű demagóg pestispárt aknamunkájának köszönhető, semmi egyébnek. Basszus, miniszterelnök úr, Ön felfogta, hogy mi a dolga? Azon túl, hogy valahogy megússza a járványt, a politikai szardobálást és továbbra is ráteheti a seggét a bársonyszékre?

Jobb ötletem egyelőre nincs: kérem a gravitációt, a véletlent és a vakációról visszatérő Úristen, mentse meg valahogy ezt a Románia nevű képződményt. Vagy ne mentse. Talán akkor jobb lesz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS