Az egyik neves amerikai napilap hasábjain jelent meg a minap egy, már az itthoni médiában is szeleket kavaró írás, melynek szerzője, egy tengerentúli civil szervezet vezetője éles hangon támadja a romániai korrupcióellenes harcot.

Végre megnéztük mi is A szürke 50 árnyalatát. És megúsztuk nyolc napon túl gyógyuló sérülések nélkül. Négykezes az év agyonhájpolt szado-mazo-romantikus filmjéről.

A szürke megszámlálhatatlan árnyalatai közül egyikkel sem szimpatizáló Vass Levente szakmai ellehetetlenítése jellemző mintája annak, hogyan működnek a vásárhelyi hosszú kések.

A magyarok egyre nagyobb számban hagyják el Kárpátalját. Egyrészt a nehéz életkörülmények miatt. Másrészt, mert félnek a katonai behívótól.

A háromszéki RMDSZ vezetők mostani lépése több a meg­késett, erőtlen gesztusnál. Az SZNT-elnök levelét próbálja kioltani, súlyát, jelentőségét csökkenteni, szándékosan elterelni a figyelmet egy valós, nagyon súlyos gondról.

Ne legyünk naivak: nem a gyűléspénzért akar mindenki helyi tanácsos lenni. Hanem az engedély-elintézőknek járó hálapénzért. Na meg a bizottságos helyekért. A mostani belháború is ezért tört ki. A jövő évi választási listák előcsatája.

Kelemen Hunoréknak fel kellene ismerniük, hogy a szövetséggel szembeni bizalomvesztést nem a tenni akaró kritikusok okozzák, hanem éppen fordítva: a legfőbb érdekvédelmi szervezetünkbe vetett hit fokozatos gyengülése, a meghunyászkodó politika által táplált mélységes csalódás kényszerít sokakat közönyös vagy ellenlábas szerepbe.

Johannis felelete semmire sem kötelez. Egy ügyesen megkerült válasz. Elhessentett egy tolakodó újságírót, aki kötelességének érezte föltenni ezt a kérdést. Ha nem teszi, akkor tán nem is újságíró. Az államfő pedig úgy válaszol, ahogyan a diplomácia, a mindenkori nemzetközi protokoll, az államérdek megköveli.

A minket ért igaz­ságtalanságok éppen úgy megkérdőjelezik a demokratikus román jogállam létét, mint a titkosszolgálatok uralma vagy az országban zajló szabadrablás, a mindent behálózó korrupció.

A liberális demokrácia nevében és tekintetében ez így rendjén is lenne, de magam nem lévén a liberális demokrácia híve, megkérdezem nagy szerényen: tényleg rendben való a hitoktatás fakultatívvá való degradálása? Nem hiszem, s fölteszem a kérdést: kinek mit vétett a hitoktatás?

Nem vagyok olyan optimista, hogy azt higgyem, a középiskolák végzősei felkészültebbek, mint az előző években.

Szemet szúrt Szabó Ödönnek, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökének, amikor ezzel a golyóstollal mentem el egy általa elnökölt eseményre. Nagy könnyelműség volt ez a részemről, mert ő néhány nappal később kérdőre vont az írószer miatt, és inszinuációra is ragadtatta magát, aminek a lényege ez: mivel EMNP-s golyóstoll volt nálam, EMNP-s vagyok.

S persze a politika ott van majd mindenben: az orosz-ukrán konfliktushoz való eltérő viszonyulás miatt a román állampolgárok Kárpátalján is népszerűbbek, mint a magyarországiak.

A nagy áruházláncoknak éppen az fáj, hogy az állami online adatbázis fokozná a konkurenciát a piaci szereplők között, és mindez az árak lefaragásához vezetne.

Hozzájárult a bizalomvesztéshez az a mód, ahogyan kormánytisztségekbe való kinevezések esetén nem mindig a romániai magyar szakmai és civil szervezetekkel való megbeszélések, hanem baráti-, rokoni- és más természetű kapcsolatok kerültek előtérbe.

Egyelőre sem a bal-, sem a jobboldalon nem mutatkozik karizmatikus vagy legalább szavahihető miniszterelnök-jelölt.

Az elmúlt negyedszázadban sem pénz, sem türelem, s hozzátehetjük, sem akarat nem volt a román társadalom demokratizálódásához