Tüneti kezelés

„A kormányzat különböző eszközökkel megoldást keres az egyre akutabb problémára, a tüneti kezeléseken túl azonban nem sokra ment. Október elsejétől 25 százalékkal megemelte ugyan 200 ezer egészségügyi dolgozó bérét, a javadalmazás és a rendszer finanszírozása azonban közel sem éri el azt a szintet, hogy a hazai orvosok és ápolók jelentős része ne válassza inkább a jobban fizető külföldi munkalehetőséget.

Nem jelentene gyógyírt, sőt teljesen elhibázott lépés lenne a paraszolvencia meglebegtetett legalizálása. Egyrészt a hálapénzes »szoftkorrupt« rendszer törvényi szintű elismerésével az állam gyakorlatilag kétszeresen is az adófizetők nyakába varrná az ellátás finanszírozását. Másrészt egy ilyen döntés lenullázná az elmúlt években látványos eredményeket felmutató hazai korrupcióellenes küzdelmet, hiszen egy réteget felmentene a kenőpénz elfogadása bűncselekményének hatálya alól, ami jogilag és erkölcsileg is súlyos következményekkel járna.

A szakemberek riasztó méreteket öltő elvándorlásának megakadályozására újabban a szaktárca a rezidensek »röghöz kötésével«, külföldi munkavállalásuk korlátozásával kacérkodik. Magyarország három évvel ezelőtt bevezette ezt a kényszerintézkedést, ami azonban ott ágazati reformmal, béremeléssel párosult, arról nem beszélve, hogy a szakdolgozók és orvosok körében nem alkalmazható.

Ott is, itt is felmerült már az oktatás költségének uniós szintű szabályozása, vagyis hogy a taníttatás költségét annak az országnak kellene vállalnia, ahol az orvos, ápoló később munkába áll. Mivel azonban ebbe az agyelszívás kedvezményezettjei, a nyugat-európai országok egyhamar nem egyeznek bele, egyértelműen itthon kell megoldást találni az egészségügy hatékony fenntartására és működtetésére."