// 2026. november 16., hétfő // Ödön
Szántai János Szántai János

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

// HIRDETÉS

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2026. szeptember 22., 17:29

Tudjuk, a politika nem morális dolog. És ez rendben is van. A morális politikára vágyók vagy naivak (sok mindennapi halandó), vagy hülyék (az értelmiség egy része), vagy egy reálpolitikai oldal manipulátorai (a különböző színű, szagú propaganda).

Ismétlem: a politika nem morális dolog.

Vannak pillanatnyi, közép-, illetve hosszú távú érdekek. Időnként kívülről úgy látszik, mintha egyik ütné a másikat. Ám ez csak a látszat.

// HIRDETÉS

Mondok egy (nyilván teljesen fantázia szülte) példát: helyhatósági választások jönnek egy tetszőleges, magyarok által is lakta romániai településen. A városháza kiírja kurrens pályázatait. Ám előtte a román polgármester felhívja a magyar politikust, akivel igen jó viszonyban van. Chedveș boratom, a helyzet az, hogy kicsit noszogatnunk kell a szavazóinkat. Na és akkor: mi most egyetlen magyar pályázónak sem adunk pénzt. Ti felháborodtok, megdöbbenéseteknek adtok hangot a helyi sajtóban. A román bérsajtó azonnal átveszi a hírt, amelyet úgy tálal, hogy na tessék,

megvédtük az ősi román földet a lovak nyelvétől.

A román szavazók lelkesen tapsolnak és rám szavaznak, amikor eljön az ideje. A nyertes választás után kiírunk még egy pályázatot. És ott tietek a zsé. Jó lesz így, chedveș boratom? Io les, bă.

Tehát, amikor a bármilyen érdek megköveteli, a reálpolitika megkeresi a megfelelő kompromisszumot, akkor is, ha az a felszínen nem szalonképes. A kormány májusi bukása óta eltelt bő négy hónap alatt

igen gyakran tapasztalhattuk, hogy a hagyományos román rendszerpártok (elsősorban a PNL és a PSD) nehéz helyzetbe kerültek,

tekintettel a reformszándékból fakadó (vagy nem fakadó) megszorítások okán elégedetlenné váló néptömegekre. Nem mellesleg, az RMDSZ is nehéz helyzetbe került, emberemlékezet óta nem tüntettek az emberek az RMDSZ ellen.

A másik oldalon persze ott az új fenyegetés: az autentikus magyar- és idegengyűlölő vérnackópárt, az AUR, illetve szatellitjei (SOS, POT stb.). És ilyenkor jönnek a fenti példával illusztrált lépések, amelyek aztán kibuknak a nyilvánosság különböző tereibe is.

A romániai magyar közösséget vagy egyéb „idegeneket” általában akkor szokták szidni a román politikusok,

ha szavazatokra van szükség, illetve ha valami trükközésre készülnek (leváltani, kinevezni, áthelyezni, korrumpálni stb.), és terelni kell a figyelmet.

Ebbe a trendbe illeszkedik az utóbbi idők három politikusi megszólalása. Egyik súlyosabb, mint a másik. Persze, csak akkor, ha a nyugati típusú, európai értékeken alapuló demokratikus szemszögből nézzük őket. Az első megszólaló a PSD afféle keresztanyja, Donna Corleonája, vagyis Lia Olguța Vasilescu, Craiova jelenlegi és teljhatalmú polgármester asszonya. Persze, volt ő a Corneliu Vadim Tudor-féle Nagyrománia Párt szóvivője (és a párt tagja 1991 és 2007 között, de cuki!), aztán volt nagyromániás, majd PSD-s parlamenti képviselő, szenátor, munkaügyi miniszter szóval volt ő sok minden. De nem is ez a lényeg. Hanem hogy

ő a PSD egyik királycsinálója. Igazi nagybojárnő.

Nos, amikor az első hírek felröppentek arról, hogy esetleg olyan kormány alakul, amelynek Siegfried Mureșan úr a vezetője, ez a nő olyan xenofób flegmát köpött a nyilvánosság kellős közepére, hogy azóta sem lehet onnan levakarni. Siegfried Mureșan úrról alapszinten azt érdemes tudni, hogy

Vajdahunyadon született 1981-ben, az édesanyja katolikus szász, az édesapja ortodox román.

Kétnyelvű közegben nőtt fel, jól beszél románul és németül. 2014 óta európai parlamenti képviselő, továbbá az Európai Néppárt alelnöke. És rövid ideje román miniszterelnök-jelölt.

Na és akkor jön ez a Lia Olguța Vasilescu és azt mondja, hogy Mureșan úrnak fogalma nincs, milyen az élet Romániában. Ez még akár érthető is lehet: ha valaki 12 éve európai parlamenti képviselő, a fenti taslit könnyen megkaphatja egy politikai csörtében. A következő megjegyzés viszont nettó idegengyűlölő:

„A románoknak kibicsaklik a nyelvük, amikor kimondják a nevét.”

Nem hiszem, hogy különösebben magyarázni kellene. Egyrészt, egy ember nevével viccelődni lehet, például kocsmaasztalnál, magánterekben, az ember már csak ilyen. Nyilvános nyilatkozatban viszont ugyanez arra utal, hogy az illető egyszerűen bunkó. Mivel nem méri fel a támadás minőségét. Bunkó. Vagyis azt állítom, hogy

e kijelentésével Lia Olguța Vasilescu azt bizonyította, hogy bunkó.

Lehet másképp is támadni a politikai ellenfelet. Maga a nagybojárnő is megteszi, amikor azt állítja, hogy Mureșan úr, az európai források lehívásának szakértője főleg a saját képviselői fizetésének lehívásában jeleskedett. Frappáns oldalvágás, függetlenül attól, hogy igaz-e avagy sem. Itt nem bunkó a bojárnő, amott igen. Hogy ez mire utal? Első ránézésre nem sokra, azon túl, hogy erről az is eszünkbe juthat, milyen jól beszéli a nagybojárnő az idegen nyelveket. Ha viszont az ember jobban belegondol, feldereng az a bizonyos képlet, hogy

most rúgni kell az idegeneket. És nem csak a magyarokat, naná!

De hát ha majd lejárnak a nehéz idők, jó lesz, mondhatja bárki, mert akkor majd simogatni fogják az idegent. Alapjáraton ez így szokott lenni. Most viszont picit más a helyzet, lásd alább.

A második példa látszólag teljesen más természetű. Nemrég felavattak egy UNESCO világörökségi helyszínt, a tordai római castrumot. Persze, jelen volt boldog-boldogtalan, politikus, pópa, üzletember, ilyen ez a reálpolitika, kellenek hozzá a szimbolikus aktusok is. Na és persze, hogy ott volt Kolozsvár ál-multikulturális polgármestere, Emil Boc úr is. És szólt is a jelenlevőkhöz. A beszéd egy része teljesen értékelhető gondolatokból állt, dicsérni kell a hazai sikert. Aztán váratlanul felkiáltott Boc úr:

„Római, román, Románia!”

Világos, nem? Mi vagyunk, mármint a románok az egyetlen nép, amely hűen, még a nevében is átvette a római örökséget. Aztán hozzátette. A dáko-románok. A dákokat szegénynek muszáj volt hozzátennie, mert másképp nem lett volna teljes az a torz és hazug történelemszemlélet, amelyet a román szakma és politikum nem képes és nem is akar elvetni, hiszen

ezen a torz és hazug szemléleti piedesztálon áll a 108 éve hangoztatott 2000 éves román nemzeti identitás.

Hogy miért fontos ez most, kérdezheti ismét akárki. Hiszen Boc úr korábban sem ment a szomszédba egy-egy vérnackó mondatért, akcióért. Hát ugyanazért, amiért a craiovai bojárnő leköpte a szerinte idegent. A PSD és a PNL is bekapcsolta a vérnackó motorokat. És persze, ha majd kiderül az ég, másképp fognak beszélni. De mint jeleztem, most picit más a helyzet, lásd alább.

A harmadik példa főszereplője igazi politikai nagyvad,

Románia volt elnöke, volt hajóskapitány, volt flottasikkasztó és volt Petrov besúgó elvtárs, azaz Traian Băsescu.

Băsescu urat a magam részéről kedvelem (mindenek ellenére), tekintettel arra, hogy ő volt az a politikai állat, aki a legjobban értette, hogyan lehet irányítani ezt a totális eszmei, kulturális, gazdasági, szociális káoszba nyomott román népet, ráadásul mindenféle dák-román hókuszpókusz nélkül. Nagyon értett a nép nyelvén. Persze, hogy kapitális példánya volt a posztkommunista állami maffiacsordának. De hogy jellegtelen vagy jelentéktelen figura volt, ezt a legnagyobb ellensége sem mondhatja. Ő sem ment a szomszédba a magyarok fricskázásáért, ha úgy hozta az érdek.

Most viszont meglepő dolog történt:

tőle szokatlan agresszivitással ment neki az RMDSZ-nek és Kelemen Hunornak

(mivel az lepetrovozta, miután Băsescu az RMDSZ kiiktatásáról beszélt a hazai politikai életben). Oké, ilyenek a politikai csörték. Azt a beszólást is hallottuk elégszer, amely az RMDSZ betiltását követeli. Amit viszont most Băsescu úr mindehhez hozzácsapott, az nem elegáns. Hanem bunkó. Igaz, a volt elnök sose volt elegáns. A bunkóság hozzátartozott a karakteréhez. (Ennyivel azért ma is jobb, mint a craiovai bojárnő.)

Tehát, Băsescu úr azt mondta, hogy a különbség közte meg Kelemen Hunor közt (többek közt) az, hogy

ő nem nyalta ki Orbán Viktornak. Kelemen kinyalta. És most, hogy nincs kinek kinyalja, a hazai préri felé fordult, hogy itt keressen gazdát.

Ez, amellett, hogy bunkó, stílustalan is, aljas is, no meg kétszínű is (függetlenül attól, hogy igaz-e vagy sem). Mégpedig azért, mert 2005-ben éppen Băsescu úr bölcselkedett a politikai orális szex szerinte helyes módozatáról, imigyen:

„Mintsem hogy több kis szentjánosbogarat kelljen leszopjak, leszopok inkább egy nagy szentjánosbogarat.”

A nagy szentjánosbogár ez esetben Amerika volt, a sok kicsi meg az EU-tagállamok és mások. Szóval… nem mondom tovább. Oké, jöhet harmadszor is a megjegyzés: de ha a nehéz idők lejárnak, Băsescu úr is megint baráti-heherészni fog. Lehet, viszont a helyzet most picit más.

És akkor tessék, ezért más: a helyzet most az – a posztkommunista Románia történetében először! –, hogy a mioritikus politikai térképen van egy olyan vérnackópárt (az AUR),

amely bármikor megnyerné a parlamenti választásokat (hacsak Romániában nem dől végleg kardjába a demokrácia).

Mégpedig azért nyerné meg, mert a romániai szavazópolgárok egyre nagyobb hányada büntetni akarja a szerintük (szerintem is) csapnivaló politikai rendszert. És az AUR jelen pillanatban kívül áll a nép által bűnösnek kikiáltott politikai rendszeren. Tehát, ha tetszik, ezúttal valóban vérre megy a játék.

A magyar- és idegengyűlölet érzésem szerint most nem egy sima tromf, amit előhalásznak a kabátujjból. Hanem elementáris szükséglet.

A nagy rendszerpártok (és azok támogatói, mint Băsescu) számára létkérdés, hogy megőrizzék szavazóbázisuk legalább egy részét. És ezt úgy tudják elérni, hogy maguk is idegengyűlölővé válnak.

Ez tehát a helyzet, érzésem szerint. És ebben a helyzetben az az érzés is megkörnyékez, hogy ha választani kell a kétféle idegengyűlölet közt, akkor inkább az AUR-ét választom. Mert az legalább hiteles és zsigeri. Legalábbis egyelőre.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS