Mocskolódás

„Pünkösd felemelő és megerősítő ünnepe, a méltóságos és örömteli csíksomlyói búcsú után különösen bántó a hazai hétköznapokba visszatérni, ahol Traian Băsescu piszkos kis ügyein – az újságíró „büdös cigányné” esetén és a szőke ciklon, Elena Udrea késő esti látogatásain – csámcsog boldog-boldogtalan, mintha nem lenne okosabb tenni- és megvitatnivaló.

Igaz, hogy ezt a példát látjuk. Ha egy államfő (aki egy normális országban köztiszteletben álló személyiség marad mandátuma lejárta után is) televíziós veszekedőműsorokban a legnagyobb lazasággal csinál bolondot már nem csupán ellenfeleiből, hanem saját magából is, a parla­ment holmi gyülevész bűnbandaként viselkedik, és sze­repét az önérdekek érvényesítésében látja – a választókkal szemben, akik elég botorul rájuk szavaztak –, a kor­mány pedig felkészületlen dilettánsok ide-oda kapkodó társaságának tűnik, amely inkább növeli, mintsem csil­la­pítja a pánikot, akkor nem csoda, ha a szédült polgárok plety­kába menekülnek. Ez legalább emberi, és segít levezetni az indulatokat. És hát mindenütt ez megy.

Furcsa is, hogy az új államfő nem kér ebből a jól fűszerezett levesből – úgysem tud változtatni a balkáni kiskirályok szemléletén. Kicsit ugyan rájuk ijesztett, amikor megválasztották, de már túl vannak rajta. És ott folytatják, ahol abbahagyták...
Most – a külső figyelmeztetések és hangzatos belső ígéretek ellenére – azon ügyködnek, hogy könnyítsenek a büntető eljárási és az összeférhetetlenségi szabályokon, de váratlanul kiderült, hogy elkeveredtek a tervezetek."