// 2026. november 7., szombat // Rezso
András Imre András Imre

Jugoszláviától Kongóig – interjú András Imre volt légióssal

// HIRDETÉS

Már-már úgy képzelhette az ember, hogy egy nagy családban van: a légió ereje abban rejlik, hogy mindenki a hazájának tekinti. Interjú.

(Külön)Vélemény

Szerző: András Imre
2014. február 21., 15:16

„Mi indított arra, hogy beállj a francia idegenlégióba?

 

Leginkább valamiféle kaland- és bizonyítási vágy indított – a fiatal fiúkban benne van, hogy keresik a kihívásokat. Huszonöt éves voltam, 1994-ben mentem el. A szüleimnek nem is szóltam arról, hogy hová készülök, mert biztosan megpróbáltak volna lebeszélni. Nem is tudtam, hova indulok, teljesen ismeretlen volt számomra a légió. Nem volt ennyi hír róla: amit itthon hallottam, azt mind harmad-negyed kézből, és nagyon kevés volt a valós alapja. (...)

Egyébként egy teljesen civilizált, jól működő gépezetbe kerültem. Már-már úgy képzelhette az ember, hogy egy nagy családban van: a légió ereje abban rejlik, hogy mindenki a hazájának tekinti. Befogadó közösség ez, a becsületkódex kiemeli, hogy nemzetiségre, bőrszínre, vallásra való tekintet nélkül bajtárs mindenki, szinte minden ország képviselve van. (...)

 

A francia nyelvet beszélve is kitűnik, hogy ki milyen nemzetiségű: a lengyelek általában nagyevők, a románok okoskodók, de könnyen megtanulják a francia nyelvet – jó részük le is kerül valamelyik adminisztrációs irodába. A magyarok jól úsznak, az angolok jó katonai beállítottságúak, a németek nagyon fegyelmezettek, pontosak, az oroszok spórolósak, nem költenek semmire. Azok közül, akik kimennek, nem mindenki kalandot keres: vannak, akiknek ez egy második esély az élettől. Ők nem adhatják fel, nem úgy, mint egy francia katona, aki este hazamehet a családjához – makacsabbul kell ragaszkodniuk a helyzetükhöz. Ez meg is látszik a teljesítményen: általában a légiósok jobbak. Az érdemek pedig közösek az ezredben: az elődeink által kiérdemelt kitüntetéseket mi is viseljük, a miénket pedig az utánunk jövők.

 

Hogyan kell elképzelni az ejtőernyős század egy napját?

 

Mindegyik századon belül egy kicsit más a program, mert mindegyiknek nagyjából a saját specialitásával kapcsolatos az edzése. Én a hegyi században voltam, így nekünk rengeteg gyakorlatunk volt a hegyekben. Egy átlagos napon 7 óra 30 perckor volt az ébresztő, majd eligazítás, másfél-két óra sport, utána pedig gyakorlatok: hegyi kiképzés, lövészet, fegyverismeret – nemcsak harcászattal foglalkoztunk, hanem mindennel, ami azzal kapcsolatos, hogy miként éljük túl a hegyi feltételeket.

Az alapkiképzésen túl évente egyszer-kétszer voltak különböző kiképzések, én például voltam az Alpokban, két-háromezer méter magasan egy bázison, ahol egy hetet töltöttünk, hogy megtanuljunk alkalmazkodni az ottani viszonyokhoz. Ez persze taktikai kiképzés is volt: egy valós helyzetet szimuláltunk, fegyverekkel, őrséggel, »ellenséggel«. (...)

 

Melyik volt a legdrámaibb bevetésed?

 

Nekem Jugoszláviában volt. Afrikában megszokott a szegénység, a vályogkunyhók, lázongások, de Jugoszlávia „szomszéd” volt, itt, Európa közepén. Nem utaztunk ötszáz kilométert sem, és belecsöppentünk a háborúba: a házak lebombázva, minden szétlőve, harci repülőgépek jöttek-mentek – ott szembesültünk a valósággal, amivel Afrikában nem igazán.

Volt velünk két onnan származó fiú is – nekik nem volt kötelező vállalni az akciót, de jöttek. Csak rendfenntartókként mentünk oda, így igazán komoly összecsapásra nem került sor, de ott a harc hevében nehéz volt eldönteni, hogy ki kivel van, így ránk is lőttek. Persze a légió védett minket: volt golyóálló mellényünk, páncélozott autóval jártunk, volt rendes utánpótlás – nem öngyilkos bevetésre küldtek."

    

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn
Székelyhon

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.

// még több főtér.ro
Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS