// 2026. június 7., vasárnap // Róbert
András Imre András Imre

Jugoszláviától Kongóig – interjú András Imre volt légióssal

// HIRDETÉS

Már-már úgy képzelhette az ember, hogy egy nagy családban van: a légió ereje abban rejlik, hogy mindenki a hazájának tekinti. Interjú.

(Külön)Vélemény

Szerző: András Imre
2014. február 21., 15:16

Mi indított arra, hogy beállj a francia idegenlégióba?

 

Leginkább valamiféle kaland- és bizonyítási vágy indított – a fiatal fiúkban benne van, hogy keresik a kihívásokat. Huszonöt éves voltam, 1994-ben mentem el. A szüleimnek nem is szóltam arról, hogy hová készülök, mert biztosan megpróbáltak volna lebeszélni. Nem is tudtam, hova indulok, teljesen ismeretlen volt számomra a légió. Nem volt ennyi hír róla: amit itthon hallottam, azt mind harmad-negyed kézből, és nagyon kevés volt a valós alapja. (...)

Egyébként egy teljesen civilizált, jól működő gépezetbe kerültem. Már-már úgy képzelhette az ember, hogy egy nagy családban van: a légió ereje abban rejlik, hogy mindenki a hazájának tekinti. Befogadó közösség ez, a becsületkódex kiemeli, hogy nemzetiségre, bőrszínre, vallásra való tekintet nélkül bajtárs mindenki, szinte minden ország képviselve van. (...)

 

A francia nyelvet beszélve is kitűnik, hogy ki milyen nemzetiségű: a lengyelek általában nagyevők, a románok okoskodók, de könnyen megtanulják a francia nyelvet – jó részük le is kerül valamelyik adminisztrációs irodába. A magyarok jól úsznak, az angolok jó katonai beállítottságúak, a németek nagyon fegyelmezettek, pontosak, az oroszok spórolósak, nem költenek semmire. Azok közül, akik kimennek, nem mindenki kalandot keres: vannak, akiknek ez egy második esély az élettől. Ők nem adhatják fel, nem úgy, mint egy francia katona, aki este hazamehet a családjához – makacsabbul kell ragaszkodniuk a helyzetükhöz. Ez meg is látszik a teljesítményen: általában a légiósok jobbak. Az érdemek pedig közösek az ezredben: az elődeink által kiérdemelt kitüntetéseket mi is viseljük, a miénket pedig az utánunk jövők.

 

Hogyan kell elképzelni az ejtőernyős század egy napját?

 

Mindegyik századon belül egy kicsit más a program, mert mindegyiknek nagyjából a saját specialitásával kapcsolatos az edzése. Én a hegyi században voltam, így nekünk rengeteg gyakorlatunk volt a hegyekben. Egy átlagos napon 7 óra 30 perckor volt az ébresztő, majd eligazítás, másfél-két óra sport, utána pedig gyakorlatok: hegyi kiképzés, lövészet, fegyverismeret – nemcsak harcászattal foglalkoztunk, hanem mindennel, ami azzal kapcsolatos, hogy miként éljük túl a hegyi feltételeket.

Az alapkiképzésen túl évente egyszer-kétszer voltak különböző kiképzések, én például voltam az Alpokban, két-háromezer méter magasan egy bázison, ahol egy hetet töltöttünk, hogy megtanuljunk alkalmazkodni az ottani viszonyokhoz. Ez persze taktikai kiképzés is volt: egy valós helyzetet szimuláltunk, fegyverekkel, őrséggel, »ellenséggel«. (...)

 

Melyik volt a legdrámaibb bevetésed?

 

Nekem Jugoszláviában volt. Afrikában megszokott a szegénység, a vályogkunyhók, lázongások, de Jugoszlávia „szomszéd” volt, itt, Európa közepén. Nem utaztunk ötszáz kilométert sem, és belecsöppentünk a háborúba: a házak lebombázva, minden szétlőve, harci repülőgépek jöttek-mentek – ott szembesültünk a valósággal, amivel Afrikában nem igazán.

Volt velünk két onnan származó fiú is – nekik nem volt kötelező vállalni az akciót, de jöttek. Csak rendfenntartókként mentünk oda, így igazán komoly összecsapásra nem került sor, de ott a harc hevében nehéz volt eldönteni, hogy ki kivel van, így ránk is lőttek. Persze a légió védett minket: volt golyóálló mellényünk, páncélozott autóval jártunk, volt rendes utánpótlás – nem öngyilkos bevetésre küldtek."

    

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak
Krónika

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval
Székelyhon

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.

Halálra sebzett a medve egy fiatal férfit az egyik erdélyi megyében
Krónika

Halálra sebzett a medve egy fiatal férfit az egyik erdélyi megyében

Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

// még több főtér.ro
Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS