A „polgárpukkasztó” gall gloire fővárosában zajlanak már az olimpiai játékok. Teljesen avítt, hagyományos, retrográd módon, a kölcsönös tisztelet, megbecsülés és sportszerűség jegyében. Igaz, volt egy divatos, hagyományromboló, progresszív megnyitó ünnepség is. Ahol a gendereszme nekifutott a sportszellemnek. Nem véletlenül. És nem is a legapolitikusabb módon.
Szeretem az olimpiát. Pontosabban, a nyárit. (A télihez nincs sok közöm: a tél hideg, nedves, csúszós, azt az ablakból szeretem nézni – de örvendek, hogy a téli olimpiának is sok rajongója van.) Annak idején úsztam, atletizáltam, vízipólóztam, vívtam. És persze, van ez a retrográd dolog: a családi hagyomány. Gyerekkorom egyik ismétlődő emléke, hogy ha olimpiai év volt, biztos a játékok idején ment a család az apai szülővárosba, Nagyváradra (1976, 1980, 1984, 1988, 1992). Mert ott volt magyar tévé, lehetett nézni az olimpiát magyar kommentárral, aztán ott voltak a régi cimborák, akik ismerték apámat s nagyapámat. Nagyapám kalapgyáros volt, vívóbajnok és edző. Többek közt apámat is abriktolta a vívóteremben. Akiből szintén sokszoros bajnok lett, mi több,
" target="_blank" rel="noopener">Helsinkiben. Viszont olyan történeteket mesélt, amelyek ma is rezegnek a lelkemben.
A helsinki (román) olimpiai vívóválogatott. Apám, Szántay János, az álló sorban jobbról a második. Fotó forrása: Krónika.
Például: az igazán progresszív kommunista blokk, a Szovjetunióval az élen kerek perec visszautasította, hogy a retrográd nyugatiakkal együtt tespedjen az olimpiai faluban. A keleti barakk kikövetelt magának egy gettót Helsinki mellett, egy szigeten. Hogy jól el legyen szigetelve a rothadó burzsoá szellemtől és romlatlanul őrizgethesse a haladó eszméket. Ezen belül persze a „románok” (például Uray Zoltán, id. Guráth Béla és apám, többek között) élvezték a saját, megkülönböztetett státuszukat. A vívókat egy kedves szekus kísérte. Szó szerint mindenhova. Apám azt mesélte, hogy egy szobában aludtak, és a jóembernek iszonyú büdös volt a lába. Na és akkor apám odatette a szekust mosdani és mosni: addig be nem fekhetett az ágyba, amíg nem volt tiszta a lába meg a zoknija. Egy másik sztori: az egyik nap a vidám és progresszív gettóban sétáltak (sarkukban a szekussal), amikor
" target="_blank" rel="noopener">focicsapat, az.) Apámnak akkor is jó nagy szája volt, nyomta a sódert, hogy a sarok mögött is hallotta bárki. És Puskás Öcsi odaszólt nekik: srácok, ti tudtok magyarul? Mert hogy piros-sárga-kékkel jelölt hivatalos ruhát viseltek a „románok”. Mire apám valami olyasmit mondott, hogy attól még magyarok vagyunk, mert Romániában élünk. Juj, hallgass te, hát itt a szekus, ne dumálj. Eh, nem kell beszarni, nevetett Puskás Öcsi. Szóval, az olimpianézés a fentiek alapján gyakorlatilag egészen fiatal korom óta velem élt, velem nőtt. Soha nem felejtem el például Növényi Norbert moszkvai aranyérmes mérkőzését, amikor simán megverte román ellenfelét, aztán mint egy gyerek, megpuszilta a bírót, az ellenfelet, az ellenfél edzőjét, akinek a nyakába is ugrott. De nem tudom elfeledni Egerszegi Krisztina
" target="_blank" rel="noopener">hajráit, Kolczonay Ernő fura, guggolós
" target="_blank" rel="noopener">vívását, " target="_blank" rel="noopener">Darnyi Tamás " target="_blank" rel="noopener">Michael Phelps " target="_blank" rel="noopener">repüléseit " target="_blank" rel="noopener">angolnáját
rasszista huhogókórus sem verte fel az ausztrál nagyváros éjszakai csendjét. Nem az úszni nem tudó úszón nevetett a világ, hanem vele, miközben mindenki kidrukkolta a lelkét, hogy valamiképpen elérje a medence falát. A hivatalos megnyitó (és záró) ünnepségeket viszont mindig is untam, noha megértettem, hogy hozzátartoznak az olimpiához, mint békegalambhoz a szárnyak. (Voltak azért remek pillanatok: például James Bond, azaz Daniel Craig és Őfelsége, a Királynő közös " target="_blank" rel="noopener">performansza " target="_blank" rel="noopener">Brian-dala
Ugye, az 1936-os berlini olimpiát egészen hidegrázós módon kisajátította a hivatalos náci diskurzus. (Aki nem hiszi, nézze meg Leni Riefenstahl " target="_blank" rel="noopener">Olimpia " target="_blank" rel="noopener">meghalt
Az 1916-os nyári olimpia az I., az 1940-es helsinki és az 1944-es londoni nyári olimpiák a II. világháború miatt maradtak el (utóbbi két esetben a téli olimpiák is mentek a levesbe). Most is van háború: Oroszország 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát, az invázió azóta is tart. Az olimpia nem maradt el, a fegyverszünet viszont igen (ennyit az olimpiai békéről), no és a hivatalos orosz és belarusz csapatokat kitiltották. Tehát a politika ezen az olimpián is jelen van. Mondjuk, egy háború komoly dolog. Emberek halnak meg a frontokon, naponta. Családok válnak földönfutóvá. Gyermekek árvává. Ilyen alapon bizonyos értelemben meg tudom érteni az elutasító hozzáállást az oroszokkal és belaruszokkal szemben. Bár nyilván nem az orosz sportolók rendelték el az offenzívát, és nem a belarusz sportolók lőnek a fronton. Amit viszont sehogy sem tudok megérteni: mi köze van a transzokat, drag queeneket, melegeket felvonultató párizsi performansznak a sporthoz? Vagy a művészethez? Tudják, a párizsi olimpia ünnepélyes megnyitójára gondolok, amelyről az elmúlt napokban jaj, de sokan és sokat beszéltek. Az tény, hogy ez a Thomas Jolly nevű színházi rendező és csapata igazán forradalmi módon megváltoztatta az olimpiai megnyitóünnepségek unalmas ceremóniáját. Tényleg, rendkívül progresszív, formabontó és újító akció volt ez. Először is: Jolly kukázta a hagyományos helyszínt, a stadiont. A megnyitó színpada Párizs maga lett. Ami a maga nemében remek. Aztán: a produkciónak sok köze nem volt a sporthoz. (Ami bizonyos értelemben logikus, hiszen ha a jóember kivitte a performanszt a stadionból az utcára, na, ott már gyakorlatilag bármiről szónokolhatott.) A megaperformansz 11 stációja során állítólag a francia történelem és kultúra nagyságát mutatták be. Például Mária Antónia, az utolsó francia királynő levágott feje " target="_blank" rel="noopener">dalra fakadt
divat, Európai Unió, Marseillaise, Minyonok (nem vicc, viszont rejtély, hiszen a Gru című animációs filmben szereplő apró lények hímneműek, viszont a hírek szerint nem melegek), klímaszorongás (amit a Szajna vízének minősége némileg indokol is), John Lennon meg az ő Imagine-je, szóval volt ott minden. Ja, " target="_blank" rel="noopener">melegek, drag queenek, transzok
Képzeljük el fordítva. Mondjuk, a Brian élete című remek Jézus-szatírában egyszer csak felbukkan Sebastian Coe későbbi olimpiai bajnok atléta és… fut. Mert futni jó! (Mondjuk, ezt még el tudom képzelni, hiszen a Monthy Python annyira abszurd volt...) Vagy a maga korában botrányos Viridiana című Luis Buñuel-film " target="_blank" rel="noopener">koldus-nagyjelenetében
Jó a transz, jó a drag, jók a mindenféle lénytársak, ez folyik minden kurrens politikai mainstream csapból, ha az illető csap a Jó oldalon áll. Ha nem, akkor maradi, náci, rasszista és haljon ki. Hol van itt a polgárpukkasztás, kérdem halkan. Nos: sehol. Még csak annyit: ha egyszer a NOB (Nemzeti Olimpiai Bizottság) elvrendszerének 11. pontjában az van, hogy a NOB ellenáll a sportra és a sportolókra vonatkozó bármely politikai visszaéléssel szemben, akkor ez a nyíltan és felvállaltan politikai jellegű performansz (hogy mennyire művészi, ebbe a parttalan vitába nem mennék bele) mennyire is megy szembe mindennel, amiről az olimpia szellemisége szól? A válasz, úgy tűnik, az önmagát olimpiai bajnok asztaliteniszezőként identifikáló kutyát se érdekli. Ami fontos: a társadalom haladó mérnökeinek ideológiáit terjeszteni. Nem baj, ha köze nincs a sporthoz. Nem baj, ha köze nincs semmihez.
Erre mit mondhat a retrográd, maradi, rasszista, náci olimpia-rajongó, mint amilyen én is vagyok. A jövőben nem nézi meg a gendereszme és sportszellem (nem) véletlen találkozását az olimpiai boncasztalon. Inkább újraolvassa, például, a francia irodalom egyik remekművét, Lautréamont (vagyis Isidore Ducasse) Maldoror énekei című könyvét. Ahol csak egy esernyő meg egy varrógép találkozik egy boncasztalon. Teljesen véletlenül. És sportszerűen. És politikamentesen.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Egy harcművészetben nem az a lényeg, hogy az edzéseken szétverjük a partnerünket, hanem az, hogy egymást támogatva segítsük a kölcsönös fejlődést - mondja a Wing Tsun Transylvania kung-fu iskola vezetője.
A pantelimoni klánháború miatt pedig egy komplett hadsereget vezényeltek ki.
Az elkövetkező időszakban hat új mozdonyt szállít le romániai és magyarországi vasúttársaságoknak – jelentette be a Softronic Craiova gördülőállomány-gyártó a világ legnagyobb vasúti vásárán, az immár 14. alkalommal megszervezett Innotranson.
Nyugdíja nélkül maradt egy férfi, miután egy idegen megölelte az utcán. Ittas állapotban még egy rendőrnek sem sikerül mindig a két sánc között maradni az autójával.
Kedden távozott sepsiszentgyörgyi otthonából a 15 éves Keresztes Róbert-Szabolcs, aki azóta nem tért haza. kérik, hogy aki tud róla, hogy hol tartózkodhat jelezze a rendőrségen.
Megszületett Soós Zoltán hetedik gyereke – jelentette be Facebook-oldalán Marosvásárhely polgármestere.
Hatalmas felháborodást váltott ki a zetelaki közösségben, miután kiderült, hogy a polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja videókamerát szerelt fel a községháza egyik személyzeti vécéjében. A polgármester feljelentést tett az ügyben a rendőrségen.
Őszintén azt hittem, hogy a megszavazott óriási bizalmat, a gyalázatosan végigvitt tíz évet követően legalább a távozása méltóságteljes lesz ennek az embernek. Úgy tűnik, mégsem.
Őszintén azt hittem, hogy a megszavazott óriási bizalmat, a gyalázatosan végigvitt tíz évet követően legalább a távozása méltóságteljes lesz ennek az embernek. Úgy tűnik, mégsem.
Már a szélsőséges Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja Egyesület elnöke is a parlamentbe menne. Kell ez nekünk?
Már a szélsőséges Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja Egyesület elnöke is a parlamentbe menne. Kell ez nekünk?
Az okoseszközök túlhasználása a kihat fiatalok mentális egészségére, de minket sem kímél. Mennyire drasztikus lépés az EU-s országok okoseszköz-visszaszorítása az oktatási intézményekben?
Az okoseszközök túlhasználása a kihat fiatalok mentális egészségére, de minket sem kímél. Mennyire drasztikus lépés az EU-s országok okoseszköz-visszaszorítása az oktatási intézményekben?
Avagy milyen lyukból milyen szél fúj kampányban, és mennyire vagyunk szélvédett helyen?
Avagy milyen lyukból milyen szél fúj kampányban, és mennyire vagyunk szélvédett helyen?
Szenvedélyes viszony fűz a mobiltelefonunkhoz. Vele ébredünk, ismeri a titkainkat, és mindenhová elkísér minket. Az ideális készülék megtalálása egyre nagyobb kihívás, de ez a legkisebb probléma.
Szenvedélyes viszony fűz a mobiltelefonunkhoz. Vele ébredünk, ismeri a titkainkat, és mindenhová elkísér minket. Az ideális készülék megtalálása egyre nagyobb kihívás, de ez a legkisebb probléma.
Hamarosan véget ér a fesztiválszezon, a brandek viszont mindennél erőteljesen nyomulnak. Jó-e az nekünk, ha toljuk a multicégek szekerét anélkül, hogy észrevennénk? Lehet-e még élvezni valamit anélkül, hogy folyton reklámhelyszínre csöppennénk?
Hamarosan véget ér a fesztiválszezon, a brandek viszont mindennél erőteljesen nyomulnak. Jó-e az nekünk, ha toljuk a multicégek szekerét anélkül, hogy észrevennénk? Lehet-e még élvezni valamit anélkül, hogy folyton reklámhelyszínre csöppennénk?
Ez a képviselő alkotmánymódosítással kötelezné a romániai magyarokat is, hogy tudjanak románul. Nem AUR-os képviselőről van szó.
Ez a képviselő alkotmánymódosítással kötelezné a romániai magyarokat is, hogy tudjanak románul. Nem AUR-os képviselőről van szó.
„A valamikori Szent Anna-tó és a Csomád nem sokkal azután került a tudományos figyelem középpontjába, hogy két évvel ezelőtt, 2136-ban Indonéziában kitörni készült a Krakatau.”
„A valamikori Szent Anna-tó és a Csomád nem sokkal azután került a tudományos figyelem középpontjába, hogy két évvel ezelőtt, 2136-ban Indonéziában kitörni készült a Krakatau.”
Lassan, de biztosan jön az elsivatagosodás. Fel vagyunk mi erre készülve?
Lassan, de biztosan jön az elsivatagosodás. Fel vagyunk mi erre készülve?
Ha a tanár, mint olyan, elvesztette a tekintélyét, a kialakuló „egyenlőség alapú káoszt” meg kell szüntetni. Valahogy. Bárhogy? És ha oktatók szexuális ragadozókká válnak, a kialakuló vészhelyzetet is fel kell oldani. Valahogy. Bárhogy?
Ha a tanár, mint olyan, elvesztette a tekintélyét, a kialakuló „egyenlőség alapú káoszt” meg kell szüntetni. Valahogy. Bárhogy? És ha oktatók szexuális ragadozókká válnak, a kialakuló vészhelyzetet is fel kell oldani. Valahogy. Bárhogy?
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Egy harcművészetben nem az a lényeg, hogy az edzéseken szétverjük a partnerünket, hanem az, hogy egymást támogatva segítsük a kölcsönös fejlődést - mondja a Wing Tsun Transylvania kung-fu iskola vezetője.