És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű…
Fotó: képernyőmentés/YouTube
Nem érdekel az Eurovíziós Dalfesztivál. Hidegen hagy. Nagyon hosszú ideje egyáltalán nem követem, sőt ha jobban belegondolok, soha nem követtem igazán.
Most sem akartam foglalkozni az Eurovízióval.
Egyáltalán.
Semennyire.
Mert nem érdekel.
Csak hát az a fránya Facebook…
Az ember görget, görget, és jönnek szembe a dolgok.
Például az a hír, amelyből megtudtam egyrészt azt, hogy a Dara nevű bolgár popsztár nyerte meg az idei Eurovíziót, másrészt azt, hogy
harmadrészt, hogy idén is volt Eurovízió, és már véget is ért.
De ez sem érdekelt igazán.
Feltűnt ugyanakkor az ezzel kapcsolatos hírekben egy visszatérő dolog:
Innen már elkezdett érdekelni egy picit a dolog.
A dal (amely egy átlagosan lebutított popdal, semmi extra mondanivalóval, azt leszámítva, hogy a fények vakítanak, ma éjjel senki sem alszik, más szóval eszement nagy buli van) ugyanakkor explicit módon semmi utalást sem tesz az ADHD nevű rendellenességre, amely korunkban sajnos egyre több embert érint.
Aztán utánakerestem, és megtudtam, hogy a bolgár énekesnő 2025-ös albuma már a címében (ADHDARA) is expliciten utal a rendellenességre,
Az album leírásában Dara megkapóan meséli el, hogy az album tulajdonképpen azt az utat írja le, amit ő maga is bejárt a betegséggel járó káosztól a terápián át az önelfogadásig és a megbékélésig.
Nincs okunk arra, hogy megkérdőjelezzük e vallomás hitelességét.
Az viszont feltűnő volt, hogy minden Eurovízióval kapcsolatos beszámolóban ez az első, amit a győztes dal kapcsán kiemelnek. Persze ez kézenfekvő is egyben, hiszen a művészetről mindig nehéz szavakkal beszélni (még akkor is, ha Eurovíziós popdalokról van szó), aki megpróbálja, az konkrét fogódzókat keres.
Dara őszinteségét tehát egyetlen percig sem vonjuk kétségbe, mint ahogy azt is átérezzük (már csak a saját bőrünkön való tapasztalás által is – bár a szerzőt nem diagnosztizálták), hogy az ADHD igencsak megnehezíti sokak életét, egyre elterjedtebb rendellenességről van szó, és fontos beszélni róla, hogy minél többen megtalálhassák azt a békét, amiről Dara beszél.
És akkor evezzünk át az Eurovízió deltatorkolatából a kortárs művészet óceánjára.
Alighanem minden egyes művészeti területen felmerül az, ami ennek a dalnak a kapcsán fölmerült. Amit röviden (és hangsúlyoznám, hogy ez csak saját vélemény, amihez jogom van) így tudnék megfogalmazni:
Ha valaki valamilyen traumát, betegséget, nyomorúságot, azaz fontos témát dolgoz fel, és ezt kellően láthatóvá is teszi, az máris nagyobb figyelemre számíthat a kortárs műelemzők és -bírálók körében, mint az, aki „kevésbé fontos” témát jár körül egy-egy műalkotásban.
Más szóval, nem az esztétikai szempontok az elsődlegesek – ahogy annak ideális esetben lennie kéne –
Az én választott területemen, az irodalomban sincs ez másképp. A divatos témák – legyen az traumairodalom, a FONTOS társadalmi kérdések érzékeny megközelítése stb. – elvonták a figyelmet a művek tényleges esztétikai értékéről, kidolgozottságáról, és mondhatni a téma fontossága szerint kezdtük el értékelni a könyveket.
Ez pedig pusztán azért veszélyes, mert manapság, amikor egyre több fiatal karrierként gondol a művészetre, önkifejezési lehetőség helyett, egyre kevesebb a hiteles, ténylegesen belülről fakadó alkotás – akármilyen giccsesen is hangozzék ez.
Mert az én megközelítésemben például minden egyes téma FONTOS, amit hitelesen, izzadtságszag nélkül, egy kompakt, az esztétika logikája mentén működőképes alkotásban meg tud fogni, meg tud eleveníteni egy szerző.
Mint ahogy a tehetség is. És ez a művészet ellaposodásához, elsekélyesedéséhez vezet, akármilyen fontosak is az aktuálisan felvonultatott témák, arról nem is beszélve, hogy a művészet szabadsága is sérül, és a művészet mibenlétét, feladatát is egyre inkább félreértelmezzük.
– írja Kosztolányi Dezső a naplójában.
Ez persze kissé sarkos megfogalmazás, a jó öreg Kosztót alighanem cancelelnék ma már érte. Mint ahogy engem is fognak, ha még sok ilyen okfejtésbe kezdek…
Nos, egy kissé messze kerültünk az Eurovíziótól.
De engem nem érdekel az Eurovíziós Dalfesztivál…
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Az új tanévben is kétféle támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok: tanszercsomagot, illetve 500 lejes oktatási utalványt. A tanszercsomagra vonatkozó kérelmeket péntekig, az utalvány igénylését pedig október elsejéig lehet benyújtani.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...
Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.