Egyes állatok egyenlőbbek?

Talán nem túlzok azzal, hogy a romániai medvehelyzet tarthatatlanná és elfogadhatatlanná vált mindenféle szempontból – valószínűleg ezt leírni se kellene. Mégis leírom, hiszen mindennapossá vált a vadállatok észlelése a lakott területeken. Számtalan romániai településen mindennaposak a Ro-Alert üzenetek – ezek hasznossága vitathatatlan, de úgy élni, hogy mindennap szól a riasztó (egyes falvakban akár háromszor is, átlagban), hogy medve van a faluban vagy a városban, enyhén szólva nyugtalanító. Hát még akkor, amikor szétveri a kerteket, gazdaságokat, haszonállatra, emberre támad vagy meg is öli.

Kolozsvár biztonságos helynek számít: itt maximum szélviharok vagy nagyobb esőzések vannak, de nem reng a föld állandóan, nem vagyunk közel az ukrán határhoz, hogy becsapódó drónokkal kelljen számolnunk, és kevesebb a medve a környéken annak ellenére, hogy már itt is felbukkantak lakott területeken, országutakon és kertekben olyan medvék, amelyek eddig senkinek nem jutottak volna eszébe. Pontosan azért, mert ez nem hagyományosan medvés vidék. Még akkor is, ha a párzási időszakuk alatt sokkal gyakrabban lehet velük találkozni.

De a medve, bármennyi növényt is eszik, ragadozó és nagyvad. És csak Romániában annyi van belőlük, mint az összeurópai farkaspopuláció hatvan százaléka:

Miért érdekes ez? Mert amikor politikust közvetlenül érint valamely nagyragadozóval kapcsolatos probléma, akkor egyből intézkedni tud és végigvinni valamit a helyzet enyhítésére vagy megoldására.

Emlékeznek még, amikor az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen „hadat üzent” a farkasoknak, mert a németországi farmján egy farkas megölte a kedvenc póniját, Dollyt? Egészen ironikus volt a helyzet – a Politico akkoriban részletes elemzést is közölt az elnökasszony elkötelezett „hadjáratáról” abban az időszakban. Az elemzésből azonban kitűnt valami: hogy a nyugat-európai farkaspopuláció növekedése és a vele járó károk ott is természetesen megosztották a diplomatákat és a szakértőket, akik közül többen is úgy vélekedtek, hogy von der Leyennek a farkas iránti érdeklődése „furcsa”, „bizarr”, „érthetetlen” és mindenképpen „túlzott”. Hát persze, hogy ezt mondták.

A Politico mellett nagyriportot az egész nyugat-európai farkas-sztoriról a Guardian is közölt, itt jóval árnyaltabb képet kapunk arról, hogy a farkasok és a velük együtt élő emberek sorsa hogyan alakult mind a huszadik század alatt, mind pedig a közelmúltban.

Az Európai Bizottság 2023 decemberében terjesztette elő azt a javaslatot, hogy a farkast a szigorúan védett státuszból lennebb tolják a kilőhető/vadászható, de védett státuszba. Ahogy fennebb is említettem, az EU területén 2023-ra mintegy 20 300-ra nőtt a farkasállomány, és egyre több térségben okozott konfliktust az állattartókkal – de ez egy váratlan fordulat volt, mert 2022 novemberében az Európai Tanács még visszautasította Svájc hasonló javaslatát a Berni Egyezmény Állandó Bizottságának ülésén, azzal érvelve, hogy a faj a legtöbb tagállamban nincs kedvező természetvédelmi helyzetben.

Ez a következőket vonta maga után: 2025 májusában az Európai Parlament megszavazta, hogy a farkas az eddigi szigorúan védett kategóriából az egyszerű védett kategóriába kerüljön át. Ezt követően az EU Tanácsa is elfogadta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását, összhangba hozva az uniós farkasvédelmi státuszt a Berni Egyezménnyel. Az irányelv értelmében a tagállamok nagyobb rugalmasságot kaptak a farkaspopulációk kezelésére, a cél a farkasok és az emberek együttélésének javítását megtartotta, de a növekvő populáció negatív hatásainak mérséklését is magában foglalta. Magyarán: ahol sok a farkas, ott szabályozni lehessen egy tagállam területén a populációt szabadabb kezet kapva, és többet is ki lehessen lőni. De azokban a tagállamokban, ahol kevés a farkas, nem muszáj módosítani a jogszabályt és érvényes a kedvező természetvédelmi helyzet korrigálása. Az irányelv 2025 júniusában lépett érvénybe, Románia is csatlakozott hozzá.

A farkashelyzet két dologra is rávilágít. Az egyik az, hogy a Belgiumban csücsülő diplomaták egyrészt könnyű helyzetben vannak, mert hát őket kevésbé érinti közelről az egész. A másik viszont, hogy abban a pillanatban, amikor valakit, aki vezető pozícióban van, közvetlenül érint egy ilyen eset – egy farkas széttépi a kedvenc háziállatát –, akkor azonnal cselekszik, indítványoz, szervez, és végigveri a diplomata- és képviselőhadakon az akaratát.

Az állat itt természetesen allegória.

A romániai medvekérdés ebben a fényben még súlyosabb. De itt is van egy kis pikantériája az egésznek, ha kicsiben nézzük az alábbi esettel, ami a napokban történt.

Székelyvarságon nemrég lelőtték azt a medvét, amely több embert is megtámadott egy gazdaság területén. A történet röviden: egy villanypásztorral elkerített területen lovakra, köztük egy csikóra támadt a medve. A lovak elszakították a villanypásztort, amikor el akartak menekülni, de a csikó ott maradt, ezért azt védelmezve a lovak egy része visszament a közelébe. A gazda megpróbálta elhajtani a medvét, de nem sikerült neki, ezért riasztotta a hatóságokat, azok pedig kiérkezéskor riasztólövéseket adtak le. A medve elkotródott az erdőbe, de utána visszafordult és a jelenlévőkre támadt, köztük a polgármesterre, aki végül kiadta a parancsot, hogy lőjék le.

A polgármester be is számolt erről, némileg humoros felhanggal, hogy őt 57 évesen egy medve tanította meg futni gumicsizmában az aszfalton. A románok úgy mondanák: facem haz de necaz, de ez is groteszk: akkor adjuk ki a parancsot a támadó medve kilövésére, amikor már a polgármester is kimegy a helyszínre és őt is megkergeti. Ez azért fontos, mert a polgármester tudott erről a rendszeresen visszajáró medvéről, amely korábban a gyerekek elé is szaladt a falu központjában.

Június 10-én jött a hír, hogy Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes és ügyvivő mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter bejelentette: Románia hivatalos lépéseket fog tenni az Európai Bizottságnál a barnamedve védelmi státuszának módosítása érdekében, hogy a faj ne tartozzon többé a szigorúan védett fajok kategóriájába. A miniszter szerint a jelenlegi európai jogi keret nem teszi lehetővé azt, hogy a helyzetet hatékonyan lehessen kezelni, ezért vissza kell nyúlni a dolgok gyökeréhez, vagyis az EU-szintű szabálymódosításokhoz.

A medvét nem fenyegeti a kihalás, Romániában legalábbis egészen biztosan nem. Tánczos úgy fogalmazott, hogy ugyan van egy törvényünk, amely a kilövési kvóták emelését javasolja, de ez jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van, és várjuk a döntést, viszont EU-s szinten az összes tagállamot tájékoztatnunk kell, ahogy a vezetőséget is, hogy

A miniszter arról is beszámolt, hogy elkezdte a lépéseket több tagállam támogatásának a megszerzésére.

– mondta a miniszter, majd hozzátette, hogy a kezdeményezést az AGRIFISH Tanács keretében is megvitatják, Románia kiterjedt vitát fog indítani erről.

– fejtette ki.

Azt gondolom, hogy ez volt az első érdemi és valódi, kézzelfogható eredményeket előirányozó kezdeményezés a medvekérdésben. És nem azért, mert polgármestereket kergetnek a medvék, hanem mert a helyzet országos szinten tényleg tarthatatlan.