„Eredeti” korrupcióellenes harc

„2014-ben elkészült az EU első korrupcióellenes jelentése, amely szerint évi 120 milliárd euró vész el az EU tagállamaiban korrupció miatt. A jelentésből, amely felmérés alapján készült, kiderült, hogy Dánia, Finnország, Luxemburg és Svédország a legkevésbé korrupt ország. Ezekben az országokban a válaszadók kevesebb mint egy százaléka állította, hogy meg kellett vesztegetnie valakit ahhoz, hogy ügyét elintézze. Vannak olyan országok, ahol a válaszadók többsége szerint széles körű a korrupció, viszont csak kevesebb, mint két százalékuk szembesült személyesen a jelenséggel: Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország és Észtország.

Portugáliában, Szlovéniában, Spanyolországban és Olaszországban szintén alacsony a korrupcióval személyesen szembesülők aránya, viszont a médiában nyilvánosságra kerülő nagyszabású politikai és üzleti korrupciós ügyek miatt a válaszadók nagy többsége szerint súlyos a probléma. Magyarországot a jelentés Szlovákiával és Lengyelországgal szerepelteti egy csoportban. Ezekben az országokban a válaszadók szinte kivétel nélkül széles körű problémának érzik a korrupciót, és sokaknak személyesen is része volt benne. Az Európai Unióban Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Csehországban, Litvániában és Görögországban a legrosszabb a helyzet.

Az Európai Bizottság szerint a korrupció ellen elsősorban a kormányoknak és a politikai elitnek kellene fellépnie jogalkotással, a szabályok következetes végrehajtásával, látványos öntisztulási folyamatokkal, személyes és szervezeti szintű példamutatással.
Helyben vagyunk. A kormányszintű korrupció mellett szűkebb hazánkban a kormány helyi képviselői a korrupció helyett a székely zászlóval vagy magyar grófokkal hadakoznak. Meglehetősen »eredeti« korrupcióellenes harc."