Még az Antennák ügye is befér mögéje. Azaz beférne, ha nem lennének azok a fránya tények.
Most már, hogy a romániai magyar érdekképviselet vezetői is megszólaltak az Antena 3 kilakoltatása ügyében – olyan illusztris demokraták mellé felsorakozva ezzel, mint Victor Ponta, Călin Popescu Tăriceanu vagy Ion Iliescu –, biztosak lehetünk benne, hogy a szólás- és sajtószabadság ügye sínen van Romániában. Az Antennák stúdiói közben átváltoztak ügyesen dizájnolt kriptákká, ahol a médiaszabadság gyászhuszárai síri hangulatban temetik el a fent nevezett értékek bástyáiként láttatott csatornáikat.
Tekintsünk el attól, hogy az Antennák a szólásszabadság mellett a sovinizmus, a magyarellenesség bástyái is egyúttal, mert a szabad szólás joga – amennyiben konkrétan nem sért törvényt valaki – megelőzi az identitásbeli érzékenységeket. Vagyis nem kell szeretnünk őket ahhoz, hogy ne kívánjuk az elhallgattatásukat.
Tekintsünk el attól is, hogy ezek a tévéadók – élükön néhány sztárstátuszra szert tett médiaterminátorral – afféle audiovizuális lincsbrigádokként működtek gyakorta, teljes mértékben alárendelve gazdájuk, a román politikai és üzleti élet egyik legobskúrusabb figurájának számító Dan Voiculescu többirányú ambícióinak. Kaptak (megérdemelt) bírságot eleget a médiahatóságtól.
Vannak azonban olyan vonatkozásai ennek az ügynek, amelyektől nem lehet eltekinteni.
• Az Antennákat senki sem akarja „elhallgattatni”. A tévéadók mint médiaintézmények természetesen nem szűnnének meg, csak el kell költözniük egy másik székhelyre, ahol zavartalanul folytathatnák áldásos tevékenységüket.
• Azért kell elköltözniük, mert a korrupcióért tíz évre jogerősen bevarrt tulajdonosuk, Dan Voiculescu vagyonának egy részét az állam elkobozta, ennek a döntésnek viszont mindmáig nem sikerült érvényt szerezni. Hát most érvényt szereznek.
• Enyhén szólva csúsztatás, hogy az Antennákat derült égből villámcsapásként érte volna az öt napos kilakoltatási határidő. A valóság ezzel szemben az, hogy bő másfél év állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a bírósági döntésnek eleget tegyenek: a Voiculescu elleni ítélet dátuma 2014. augusztus 8. (akinek van türelme hozzá, az ügy kronológiáját itt végigolvashatja). Nyilvánvaló, hogy Voiculescunak – különösen a Ponta-kormány politikai hátszelével – nem állt érdekében az elköltöztetés; az már csak hab a tortán, hogy a kisajátított épületért a médiatröszt bérleti díját továbbra sem az állam, hanem a „patron” vasalta be.
A sajtószabadság korlátozását, cenzúrát és hasonlókat emlegetni ezzel az üggyel kapcsolatban tehát – az „egyszeri” sajtómunkásokkal való együttérzésen túl – jó esetben tudatlanságra vall, rosszabb esetben egyszerűen félrevezetés és hazudozás.
Nehezen feltételezem bármelyiket is a politikusainkról.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Az új tanévben is kétféle támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok: tanszercsomagot, illetve 500 lejes oktatási utalványt. A tanszercsomagra vonatkozó kérelmeket péntekig, az utalvány igénylését pedig október elsejéig lehet benyújtani.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...
Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.