Azért kissé bizarr fintora a sorsnak, hogy éppen VI. Fülöp spanyol király urakodásának első perceiben fosztotta meg a focivilág trónjától Spanyolországot egykori gyarmata, Chile.
Hogy aztán meghalt a király vagy csak ideiglenesen száműzték, azt nem tudhatjuk, a jövőbe nem látunk.
A mai rohanós, modern futballban az egyes csapatok dominanciájának ideje alig egy-két évre rövidült – ehhez képest kell nagyon is értékelni a spanyolok hat éves uralmát.
Az internet és a burmai hetedik liga meccseit is közvetítő televízió korában túl könnyen és túl gyorsan lehet információkat szerezni bárkiről, nem kell éveket várni egy-egy stílus vagy játékrendszer ellenszerének kifejlesztésére.
– hogy aztán éppoly hirtelen és váratlanul bukjon meg, mint 2002-ben a francia vagy 2010-ben az olasz válogatott.
Az ezredforduló után nem volt kellemes címvédőként menni a világbajnokságra: csak a brazilok élték túl 2006-ban a csoportkört. „Team to beat” cédulával a homlokán az aktuális világbajnoknak állandóan szembesülnie kell az üldözött és célkeresztbe vett vad szerepével. Mindenki belőle és ellene készül, ezért, ahhoz, hogy újra meglepje a világot, változtatnia kéne egy olyan dolgon, ami addig remekül működött.
A spanyolok és Vicente del Bosque nem volt képes erre. Pedig a Barcelona idei szenvedése már előrevetítette, hogy a világ (pontosabban az elit futball egy része) már megtalálta a tiki-taka ellenszerét. És mivel a világfutball taktikai fejlődését már régóta nem az évente alig pár hétre összerántott válogatottak, hanem a játékosaikkal szinte egész évben együtt dolgozó klubok edzői diktálják, nem meglepő, hogy ezen a vébén a dortmundi Jürgen Klopp vagy az atléticós Diego Simeone stílusjegyeit fedezzük fel a sikeres csapatok játékában.
Chile stílusa szinte egy az egyben megegyezik a spanyol ligát megnyerő, Bajnokok Ligája-döntős madridi csapatéval – nem véletlen, hogy ott is egy argentin edző ül a kispadon. Simeone és Jorge Sampaoli pedig egyaránt Marcelo Bielsa futball-filozófiáját ülteti át gyakorlatba.
a védelem mögé belőtt labdák befutása ezen a vébén hatékonyabban működik a tiki-taka évek során egyre meddőbbé váló passzolgatásánál. A Barcelona és részben Guardiola BL-elődöntőben kiütött Bayernje után a spanyol válogatott is elbukott a fetisizált labdabirtoklással, mert játékában immár öncéllá vált a dominancia eléréséhez eszközként használt rövidpassz.
Chile ellen hiába voltak üresek a szélek, mégis minden spanyol játékos csak a hozzá legközelebb álló emberhez tette a labdát, a tért ölelő és területet megnyító hosszú keresztlabda mintha teljesen ki lett volna ölve a gondolkodásukból.
A bukásban persze az is benne volt, hogy Del Bosque nem mert radikálisan változtani a hollandok elleni bukta után. Csak embereket cserélt (nem eleget), de a stílus maradt – pedig éppen a spanyol keretben van/volt elég tartalék egy másfajta játékhoz is.
Az angol bajnokságban edződő Mata azonban lehetőséget sem kapott, az Atlético rohanósabb emberei közül Koke csak akkor került pályára, mikor elment a hajó, a világ egyik legjobb box-to-box középpályását, Javí Martinezt pedig Guardiolához hasonlóan a védelembe száműzte.
Kapott egy óriási pofont, ebben a menetben kiütötték, de a spanyol futballban van éppen elég tartalék, hogy felálljon a padlóról. Xavit, Villát vagy Casillast persze aligha látjuk már világbajnokságon, de Európa legerősebb utánpótlása továbbra is ontani fogja a tehetségeket. Csak újra kell találniuk egy győztes stílust.
A trón azonban július 13-ig üres.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Az irodalmi és könyves szakma kiakadt, amiért a kulturális minisztérium a Filmes és Kulturális Befektetések Ügynökségére bízná Románia díszmeghívotti szereplésének koordinálását a rangos könyvvásár 2028-as kiadásán. Pedig… (PAMFLET)
Az irodalmi és könyves szakma kiakadt, amiért a kulturális minisztérium a Filmes és Kulturális Befektetések Ügynökségére bízná Románia díszmeghívotti szereplésének koordinálását a rangos könyvvásár 2028-as kiadásán. Pedig… (PAMFLET)
Románia társadalma elveszítette a türelmét már a kormányalakítási képtelenség miatt. Az államtól függés azonban mélyen gyökerezik.
Románia társadalma elveszítette a türelmét már a kormányalakítási képtelenség miatt. Az államtól függés azonban mélyen gyökerezik.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.