// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

A román liberálisok nem tudnak aludni

// HIRDETÉS

Nyugalmukat a Székelyföld zavarja. Nem (csak) a tájegység, hanem a folyóirat. Lennének ötleteink a probléma orvoslására.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. május 13., 17:36

Most már egészen biztos: a Nemzeti Liberális Párt politikusainak jelentős része magyarfolyóirat-fóbiában szenved. Erre a különös patológiás jelenségre eddig még nem találtak (mert nem kerestek) megfelelő elnevezést a brit tudósok, de Norica Nicolai liberális EP-képviselő újfent tesz azért, hogy ez a helyzet záros határidőn belül megváltozzék.

 

Talán emlékszünk még arra, hogy a Maros megyei tanácselnök kereszteshadjáratot indított a Látó ellen – az úriembert Ciprian Dobrénak hívják, és a liberálisok delegálták e felelősségteljes munkakörbe. Aztán, kicsit később, a kolozsvári Helikon önkormányzati támogatását piszkálgatták – mit ad Isten – liberális tanácsosok, szerencsére sikertelenül.

 

Most pedig az illető – ráadásul kolozsvári – európai képviselőhölgy pampog amiatt, hogy a.) általában véve minek kell bármilyen magyar kulturális intézményt minisztériumi szinten támogatni, b.) de különösen a Székelyföldet minek, mert kizárólag magyar nyelven jelenik meg, mert az a neve, ami, és úgy egyáltalán.

 

Kénytelen vagyok azt hinni, hogy az említett párt tagjainak sorában súlyos pszichés zavarokat okoz az a tény, hogy az egységes és oszthatatlan Romániában a nyilvános térben megjelennek olyan szövegek, amelyeket ők nem értenek. És ha nem értik, ki tudja, mi minden hangozhat el büntetlenül, meg amúgy is frusztráló, hogy mondjuk az ember ül a buszon, és mellette valami idegen nyelven csivitelnek holmi csitrik. Biztos róla beszélnek a háta mögött, azt mondják éppen, hogy milyen ronda, korlátolt és intoleráns.

 

Végeredményben tehát a magyarfolyóirat-fóbia egy általánosabb tünetegyüttes része, nevezzük el ezt most multilingua-fóbiának.

 

És csak a rend kedvéért jegyezzük meg: ennek a pártnak a második legismertebb arcát Klaus Johannisnak hívják. Zárójel bezárva.

 

Ülök én is a buszon, nézem Nicolai asszony elsuhanó plakátját, közvetlenül a nagy román szociáldemokrata, Vitéz Mihály vajda választási pannója után következik, és arra gondolok, hogy az alapján, ami zöldséget összehordott, valószínűleg életében nem járt a kezében a Székelyföld egyetlen példánya sem. Javasolni fogom Lövétei Lázár László főszerkesztő úrnak, postázzon neki néhányat, hadd keresgélje benne a politikai tartalmat meg az RMDSZ propaganda-anyagait, és ha megtalálja, szóljon nekünk is.

 

És még az is eszembe jut, hogy el lehetne mindezt intézni azzal, hogy Nórika egy kicsikét butácska, de az a nagy helyzet, hogy egyáltalán nem az: nagyon is a közhangulat ütőerén tartja a kezét (képzavar). Minden ellenkező híresztelés dacára nem gondolom, hogy Erdélyben tombol a magyarellenesség – de a zsigeri értetlenség igen.

 

Saját, nyilván nem reprezentatív ismerősi körömben is akad olyan disztingvált és (az átlaghoz képest valóban) nyitott román értelmiségi, akinek nem fér a fejébe, miért kell csak magyar nyelvű rendezvényt tartani, kiadványt publikálni, hiszen ő emiatt kimarad számos kulturális élményből. Még végül kénytelen lesz megtanulni magyarul, itt, Erdély szívében, amelynek toleranciájára és többkultúrájúságára oly előszeretettel szokás hivatkozni, ha például kulturális fővárosi projektre kell pénzt pályázni.

 

Fogalmazzunk óvatosan: ez is egy lehetőség.

 

 

Kép: Erdély László

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS