// 2026. november 22., vasárnap // Cecília
Szántai János Szántai János

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

// HIRDETÉS

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2026. október 06., 17:29

Megszokhattuk: a román politikusok (a szuverenisták nem, de ők bár ebben a tekintetben őszintéknek tűnnek, pont olyan vérnackók, mint amilyennek látszanak) mindig is szeretik hangoztatni, hogy ők milyen európaiak, demokraták, a multikulturalizmus és minden egyéb helyes és szép elv lelkes hívei. Ám aztán amikor a konkrét dolgokhoz érnek – most kapásból az Erdélyben elképzelt többnyelvű településnév-táblák alkalmazásának abszolút európai, demokratikus és multikulturális gyakorlatára gondolok – kiderül, hogy

pont olyan vérnackók, mint a szuverenisták, azaz George Simion, Diana Șoșoacă és társaik.

Ez az attitűd lényegében érthető, szellemtörténetileg legalábbis (többször írtam erről, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, például a tolerancia jegyében): egy gyerekkorú állam (alig 120 éves) vezetői nem tudnak a képmutatáson túl európaiak, demokraták és multikulturálisok lenni. Hiszen nem volt idejük (történelmileg) felnőni a feladathoz. Bizonyos értelemben emlékeztetnek Karinthy Frigyes Barabbás című novellájának kollektív hősére, a Jézus és a két lator keresztjei előtt álló népre. Minden egyes ember Jézust kiált, mikor feltevődik kérdés, kinek kéne megkegyelmezni, ám a tömegből, mint egészből mégis a Barabbás név dübörög az égnek.

A politikus akár őszintén is hihet a multikulturalizmusban és egyéb európai értékekben,

de amikor a valóság pillanata eljön, vérnackó szavak jönnek ki a száján.

// HIRDETÉS

Pár nappal ezelőtt történt, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere (talán ő az a román politikus, akinek a száján a legtöbbször kiszaladt a multikulturalizmus szó az elmúlt évtizedekben) részt vett egy bukaresti nyilvános beszélgetésen, amelyet az Európai Néppárt szervezett és amelynek címe sokat sejtető, nagyon európai és demokratikus: A régiók határozzák meg Európa jövőjét. A kohéziós politikák megerősítése és korszerűsítése. Na és itt történt, hogy Boc úr szóba hozta a külföldi, pontosabban EU-n kívüli vendégmunkásokat, illetve az ő romániai jelenlétük által okozott problémákat. Konkrétan ezt mondta, többek között (ráadásul angolul, de nem úgy, ahogy a legtöbb hazai politikus töri a nyelvet, hanem aránylag rendesen):

„Több mint 20 000 személyem van az EU-n kívülről a városomban és ez elkezdett problémát okozni. Nem ismerik a nyelvet, nem ismerik a kultúránkat, nem értik azt, ahogy mi létezünk és viselkedünk, ez pedig gondot kezd okozni a közösségben.”

Mielőtt még bárki is felhorgadna: a legijesztőbb a fenti megszólalásban az, ahogy Boc úr Kolozsvárról meg saját magáról beszél. Az Ő városában! Neki van 20 000 személye. Boc úr nem úgy beszél, mint egy négyévente demokratikusan újraválasztott polgármester, azaz közszolga. Boc úr úgy beszél, mint egy földesúr. Egy bojár, hogy az ő kultúrájához is kötődjön a kifejezés. A város, a polgárok (függetlenül attól, hogy mifélék) Boc úr tulajdonát képezik. Ez ijesztő!

Emil Boc összesen szinte 19 évet töltött Kolozsvár polgármesteri székében

(többet is töltött volna, ha 2008 decemberében nem kéretik fel Bukarestbe áldozati miniszterelnöknek). Nagyon itt lenne az ideje, hogy letegye a polgármesteri szalagot. Nem egészséges, ha valaki ennyi ideig ül a városbírói bársonyszékben.

Ami a mondat második részét illeti: Boc úr nem feltétlenül idegengyűlölő.

Bár, aki a „városában” élő egyéb közösségeket (lásd, magyarok, romák…) a felszín alatt úgy rugdossa, mint a kolozsvári polgármester, attól a xenofóbia sem állhat túl messze, ha extrapolálunk. Persze, a továbbiakban a polgármester kifejti kissé az elő mondatban olyan radikálisnak tűnő gondolatot. Ám a megértéshez szükségünk van néhány adatra.

Románia 2026-ban 90 000 vendégmunkás befogadását engedélyezte a hazai munkaerőpiacra. Ehhez képest a 20 000 kolozsvári munkás, a Boc úr „személyei”, az sok. Viszont

ez a 20 000 ember nem az idén érkezett, hanem az idők során.

Nézzük a statisztikákat: 2014-ben még csupán 5500 külföldi (értsd, EU-n belülről és kívülről) vendégmunkás érkezett az országba. 2019-ben már 30 000. 2022 és 2025 között évi 100 000. Ezt nyugodtan nevezhetjük exponenciális növekedésnek.

És akkor nézzük meg a másik oldalt is. 2026 januárjában Románia rezidens népessége (tehát azok a román vagy nem román állampolgárságú emberek, akik az ország területén laknak legkevesebb egy éven át) 19 041 000 ember volt. A román diaszpóra (vagyis azok a román állampolgárok, akik a világ valamely sarkában élnek, Románian kívül) becslés szerint 5 100 000 lélekből áll jelenleg. 2025-ben 54 900 román állampolgár hagyta el végleg (ez fontos, tehát nem csak dolgozni ment külföldre) az országot.

Ez óriási szám. 1990 óta (amikor 96 929 ember emigrált) ilyen nem történt.

Az adatokat hosszan lehetne sorolni, de a fentiek nagy vonalakban megadják a Boc úr mondatainak hátterét. Tekintettel arra, hogy az ország aktív (munkaképes) lakosságának egy jelentős része külföldön él és/vagy dolgozik, Románia egyszerűen nem képes vendégmunkások nélkül ellátni a munkaerőpiacot. Na és ebből a szemszögből érdemes vizsgálni Boc úr mondatait. Amelyek a kétségtelenül negatív osztrák, német, belga, francia stb. imigrációs tapasztalatokból is táplálkoznak.

A vendégmunkások valóban nem ismerik a romániai kultúrát

(szegények azt sem tudják, mekkora ellentétek feszülnek a román, a magyar és a roma közösségek között is, például), nem ismerik a nyelvet. Viszont ahol az ember találkozik velük, látja, hogy boldogulnak angolul. Vagy nem.

Abban is igaza van a polgármesternek, hogy a vendégmunkások jelenléte feszültségeket okozhat a helyi közösségekben. Emlékezzünk csak a ditrói pékek hírhedt esetére. Vagy a felpofozott biciklis futárokra.

Itt meg kell jegyezni:

Boc úr nem ugyanazon az idegengyűlöleti platformon áll, ahol például Dan Tanasă vérnackó AUR-alelnök és parlamenti képviselő,

aki 2025 augusztusában konkrétan hergelt az ázsiai vendégmunkások ellen, értsd, megnyilvánulása gyűlöletbeszédnek minősíthető.

Boc úr a fentiekhez képest azt állítja, hogy ő nem szélsőséges (persze, hogy nem, csak ha muszáj), szívesen látja a külföldi vendégmunkásokat („a városában”), ám két igen fontos javaslata van.

Az egyik: inkább a külföldön dolgozó román állampolgárokat kellene hazacsábítani, mert ők mégis csak a Boc úr kutyájának kölkei. Aztán ha ez nem megy, akkor

inkább keresztényeket fogadjon Románia vendégmunkásként

(például az ukrán menekülteket, teszi hozzá a polgármester), mert ők legalább értik a román kultúrát (és a vallásuk sem gyökeresen más, tesszük hozzá).

A másik: ha mégis másféle (Boc úr azt már nem meri kimondani, hogy miféle) vendégmunkásokat fogad Románia, akkor ők alapszintű román nyelvvizsgát kell letegyenek, és hát be kell tartaniuk az ország törvényeit. Tisztelni kell a kultúránkat, emlékszünk, ugye?!

Boc úrnak lényegében igaza van. Csak éppen

az nem biztos, hogy ő maga tisztában van a más kultúrák tiszteletben tartásával.

A multikulturalizmus ugye, lényegében erről szól: a kultúrák sokszínűségének tiszteletéről. Nem mellékes apróság az sem, hogy az éppen közvitára bocsátott román imigrációs stratégiában (2026–2030) burkoltan szerepel, hogy a bevándorlást intéző adminisztráció képtelen ellátni a megnövekedett migrációs nyomást, annak minden törvényes és törvényen kívüli vetületével. Magyarán: nincs elég ember. (Vicces, hogy a bevándorlási hivatalban is bevándorlók kellene dolgozzanak, nem?) Tehát,

akkor sem lehetne bevezetni Boc úr gyakorlati javaslatait (nyelvvizsga, integráció), ha lenne kellő tisztelet a más kultúrákkal szemben.

Aztán: Boc úr helyében én azt javasolnám, hogy elsősorban a román nép tegyen le román nyelvvizsgát, aztán majd követelhetik az itt lakó magyar közösségtől és bevándorlóktól az állam nyelvének ismeretét. Ugyanis nem biztos, hogy minden román ember átmenne a vizsgán. És ha a nyelvvizsga megvan, akkor jöhet az integráció.

Elfogadni, hogy Románia nem egészen egységes és oszthatatlan nemzetállam. És ha ez sok, akkor bár annyit elfogadni, hogy többkultúrájú nemzet.

Konkrétan az AUR-ral és a SOS-sel kezdeném: hogyan legyünk toleránsak adófizető, ám más kultúrájú nemzettársainkkal szemben?

Lehet, hogy a fenti gondolatok viccesek, ám nagyon is véres valóságot írnak le. Hogy várhatja el valaki, hogy tiszteljék az ő kultúráját, ha ő maga nem tiszteli a másét? Aztán: felelős politikusként hogy várhatja el valaki, hogy a diaszpórában élő nemzettársa hazajöjjön, ha a korrupción kívül szinte semmi nem működik az országban? A politikai rendszer bizalmi indexe szabadesésben, káder nincs, a gazdaság biceg, az infláció nem, a benzin méregdrága (a zsebekhez képest), a bérek alacsonyak, az élelmiszer lassan szintén méregdrága… nem hiszem, hogy Boc úr ne ismerné a valóságot.

Ha pedig ismeri, akkor egyáltalán szóba se kellett volna hoznia a vendégmunkások nyelvvizsgáját, mint feltételt, hiszen

azt is pontosan tudja, hogy nélkülük lassan leáll az országnak az a része is, ami még valahogy működik.

És itt a baj a román politikussal. Elméletből jó. Nagyon jó. Imádja hangoztatni, hogy ő európai meg demokrata meg multikulturális. Addig, amíg a valóság berúgja az ajtót. Akkor kiderül, hogy a szlogen csak szlogen. És az is kiderül, hogy a román politikus nem akar valóban európai lenni. Bojár akar lenni. A többi meg valahogy majd kialakul. Persze, mert a szavazópolgárok (akik itthon maradtak) és a bevándorlók közben dolgoznak. Helyette is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)
Krónika

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)

Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, tanár lett. Két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizellával beszélgettünk.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
Székelyhon

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Megvan az első konkrét lépés a községek összevonásáról
Székelyhon

Megvan az első konkrét lépés a községek összevonásáról

Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.

// még több főtér.ro
Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?
2026. november 18., szerda

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?

Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?
2026. november 18., szerda

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?

Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS