A Big Brother árnya

„A bűnüldöző szervek álláspontjának kertelés nélküli kinyilatkoztatásával Tiberiu Niţu megadta az alaphangot a kommunikáció megfigyelését szabályozó törvények elfogadásához. A franciaországi merényletek nyomán Európa számos országában foganatosított vagy kilátásba helyezett terrorellenes intézkedések kapóra jöttek Bukarestnek a nemzetbiztonság szavatolását célzó jogszabályok kiterjesztésére.

Különösen annak fényében, hogy az alkotmánybíróság folyamatosan dobja vissza a parlament által megszavazott törvényeket, szerdán éppen a kibernetikai biztonságról szóló rendeletben talált kivetnivalót. A jelek szerint a taláros testület maradt az egyetlen grémium az országban, amely az e téren korlátozott mozgástérrel rendelkező civil társadalom aggályai közepette képes kordában tartani a politikum és az állambiztonsági szervek, nyomozó hatóságok túlkapásoknak is teret engedő törekvéseit.

Hiszen miközben a civilek számtalanszor arra figyelmeztettek, hogy a köznyelvbe Nagy Testvér-törvényekként beivódott jogszabályok sértik a jogállamiságot, nem tartják tiszteletben a magánélethez való jogot, az államfőtől kezdve a parlamenti pártokig és a titkosszolgálatokig mindenki azt bizonygatja, miért kell feláldozni ezeknek a jogoknak egy részét a terrorizmusellenes küzdelem oltárán.

A hírszerzés intenzív lobbijának eleme a SRI igazgatójának minapi kijelentése is, miszerint több terrortámadást is sikerült meghiúsítaniuk az országban. Miközben azzal mindenki egyetért, hogy a szervezett bűnözés, a terrorizmus ellen a rendelkezésre álló leghatékonyabb eszközökkel kell fellépni, érthető a lakosság, a civilek ódzkodása is.

Különösen abban az országban, amelyben sokan ma is emlékeznek azokra az időkre, amikor a Szekuritáté töltötte be a Big Brother szerepét, és ahol 25 évvel a kommunizmus bukása után tevékenykedik a legtöbb hírszerző szolgálat és titkosszolga a világon a lakosság számarányához viszonyítva."