// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Zavargások törtek ki a debreceni menekülttáborban

// HIRDETÉS

Botokkal felfegyverkezve autósokra támadtak, kukákat gyújtottak fel. A rendőrség nagy erőkkel van jelen a helyszínen.

Autósokra támadt a debreceni migrációs tábor mintegy száz lakója, botokkal felfegyverkezve hétfő délután a tábor melletti 471-es számú úton. A környékbeliek elmondása szerint

botokkal ütötték és megdobálták a leálló személyautókat és autóbuszokat,

és felgyújtották az út menti kukákat. Sérültekről nincs információ.

A rendőrség rendkívüli erőkkel van a helyszínen – tapasztalta az MTI tudósítója. Miután a támadók visszahúzódtak a táborba, a befogadóállomás bejáratánál farkasszemet néznek a felsorakozott, pajzsot viselő rendvédelmi erőkkel. A kapu túloldalán több tucatnyian állnak, néha rigmusokat skandálnak, többször azt kiabálták, hogy „Allah akbar”.

A tábor bejáratához folyamatosan érkeztek rendőrségi kocsik, jelen vannak a mentők és a tűzoltók is. A rendvédelmi erők ruháján rendőrség, készenléti rendőrség és határőrség felirat olvasható. Az összetűzés állítólag

két migráns vallási konfliktusa miatt robbant ki

a debreceni menekülteket befogadó állomáson, ezt erősítette meg a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense, Demeter Erika is. A konfliktus elmérgesedett, abba az állomáson tartózkodó menedékkérelmet benyújtók közül több százan kapcsolódtak be.
A meneköltek lezárták a 471-es számú főutat, kukát gyújtottak fel és megdobálták az autósokat.

A rendőrök könnygázt vetettek be

a csoportosulás feloszlatására, lőfegyvert nem használtak, az összetűzésben senki nem sérült meg, egy embert a rendőrség őrizetbe vett.

Az esetleges további konfliktusok elkerülése érdekében a rendőrség a helyszínen és környékén továbbra is fenntartja a kiemelt rendőri jelenlétet – írta közleményében a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság.

Az MTI tudósítójának többen a helyszínen azt erősítették meg, hogy az egyik táborlakó megtaposta a Koránt, és emiatt történt az összetűzés.   

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS