// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Viva la Musica, Viva la Flashmob!

// HIRDETÉS

Flesseltek a PKE muzsikusai. Egy mobot. Olvasónk megnézte, megvezényelte, megírta!

Olvastam az interneten, hogy karmester kerestetik 4 órától a Főutcán üldögélő Holnaposok szoborcsoportnál. Kétszer is meghánytam-vetettem a dolgot, mit akarhatnak Adyék költői vénájával karmesterkedni. Fel is kerekedtem, elindultam a helyszínre, és 4 óra előtt 10 perccel helyet foglaltam egy kültéri teraszon. Hanem 4 órakor arra lettem figyelmes, hogy egy csapat PKE (Partiumi Keresztény Egyetem) pólós zenészhallgató érkezik meg, és annak rendje és módja szerint dalra fakad. A dalszöveg könnyen megjegyezhetőnek minősült: Viva la Musica!

 

Az esemény fifikája – mint kiderült – az volt, hogy

bárki beállhatott egy dal erejéig karmesternek:

akrobatikus karmozdulatokkal vezethettük a zenészpalántákat, amint azt temperamentumunk megengedte.

 

Egyszer csak látom, hogy egy mosolygós szemű, zenei vénával rendelkező leányka messziről kipécézi ábrázatomat és felkér egy… na éppen nem táncra, de karmesterkedésre mindenképp. Én meg fiatal hajadon módjára kecsesen beadom a derekam, és lelkes hajlandósággal odaállítok a csapat elé, majd a kollektív tudatalattim minden elspájzolt segítségével elkezdem emelgetni a karom és vérprofi módjára vezénylek.

 

 

Fotó: Mohácsi Árpád László

 

Utánam pedig olyan arcok jönnek sorra, mint a PKE filozófia tanárnője, Horváth Gizella, aki lendületes bugijával elkápráztatott mindenkit; Ütő Gusztáv tanár úr bemutatta Nagyváradnak, milyen a székely virtus, ha vezénylői „performanszra” adja a fejét. Izé, karját. No de nem csak hírhedt személyiségek csillogtatták meg tudásuk legjavát, hanem Várad polgárai is, akik elég kurázsival rendelkeztek a közszereplésre. Látványosan cuki produkció volt például egy max. négyévesforma kisfiú bátor vállalkozása.

 

 

Fotó: Mohácsi Árpád László

 

A zenei villámcsődület fél óráig nyújtott kedves szórakozást a sétálóutcán kóborgó népeknek. Köszönjük az üdítő programpontot a szervezőknek és résztvevőknek egyaránt! Mostantól lehet skubizni a fészbukot paparazzi fotókért, haha!

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS