Vitatható törvénytervekben nyilvánul meg néhány nacionalista képviselő üldözési mániája

A hét folyamán már írtunk arról, hogy a honatyák, alternatív történelmi alapon megszavaztak egy törvényt, mely a román nemzet mártírjaivá és hőseivé nyilvánítja a „nemzetegyesítő” Vitéz Mihályt, illetve az 1784-es parasztfelkelés vezéreit, Horeát, Cloșcát és Crișant. Van ott még, ahonnan ez jött: soron következik a keresztényüldözés elleni nap kihirdetése, és csövön van még a románellenességet börtönnel büntető törvény is.

Ezek a kezdeményezések egy kútfőből fakadnak, ugyanis ugyanazon parlamenti képviselőktől származnak, akik bár nem tartoznak egy párthoz, abban egyetértenek, hogy ezek a témák Románia legégetőbb problémái közé sorolhatóak. Daniel Gheorghe, a keresztényüldözés elleni nap PNL-s ötletgazdája úgy véli, hogy erre a törvényre azért van szükség, hogy egy olyan világban élhessünk, ahol már nem ismétlődnek meg a múlt hibái. A meglehetősen tágan értelmezhető, de mindenképpen magasztos célkitűzés lényege, hogy felhívja a figyelmet a keresztényüldözésre – bár Romániára szerencsére nem jellemző, hogy halomra gyilkolják hitük miatt a keresztényeket. Sőt az ortodox egyház egészen kiváltságos hatalommal bír a szekularizált világ más országaihoz képest. Románia alkotmánya is garantálja a szabad vallásgyakorlás jogát (amit egyébként az 1568-as tordai országgyűlés Európában elsőként hirdetett ki), ezért sem érthető, mi indokolja a törvényt.

Daniel Gheorghe egyetlen konkrét példát sem tud mondani arra, hogy Romániában üldöznék a keresztényeket, de szerinte vannak intoleráns vallásellenes megnyilvánulások a virtuális térben. Igaz, a törvény nem azért született, hogy ezeket büntessék, csak hogy felhívják a figyelmet a jelenségre. Az egyetlen kiemelhető konkrétuma a tervezetnek, hogy augusztus 16-án – ez lenne a keresztényüldözés elleni nap –, 20 és 24 óra között vörös színnel világítanának meg a helyi és a központi vezetés épületeit.

Tény, hogy a világ egyes részein emberáldozatokat is követelő, valós probléma a keresztényüldözés, de az is biztos, hogy ezt nem fogja megállítani az, hogy Romániában pár óra erejéig vörösen világítanak meg középületeket.

A képviselőház előtt van egy másik vitatott tervezet is, mely akár tíz évre is börtönnel sújtaná a románellenességet. Három párt (PMP, PNL, PSD) huszonnyolc képviselője írta alá a kezdeményezést, de a szenátuson nem ment át. 2019 áprilisában az akkori kormány negatívan véleményezte a románellenességet büntető kezdeményezéseket (két ilyen tervezet is létezik). Daniel Gheorghe szerint románellenességnek számít minden olyan „erőszakos jellegű”, „potenciálisan destruktív” akció, mely a nemzeti szimbólumokra, a hazafiságra, az egységes és oszthatatlan nemzetállamra veszélyes. Ha valaki kritikával illeti Romániát, az még nem románellenesség, hiszen mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz. A megelőzési céllal született törvény inkább a „terrorista jellegű” csoportosulások ellen szól, amelyek Románia ellen lázítanak – magyarázza a PNL-s honatya.

A törvény indoklásában konkretizálják, hogy mire is gondolnak: a  Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomra, székelyföldi „irredenta” akciókra, az autonóm Székelyföld eszméjét hirdető, „államellenes”, „szakadár”, „sovén” megnyilvánulásokra.

A tervezet három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná a románellenes megnyilvánulásokat és románellenes jelképek nyilvános terjesztését, illetve háromtól tíz évig terjedő börtönnel a románellenes szervezkedést vagy annak pénzelését.

Mi a közös a keresztényüldözés elleni törvényben, a románellenességet büntető jogszabályban és a Vitéz Mihályt mártírrá és nemzeti hőssé nyilvánító törvényben? Az üldözési mánia. Ahogy az utóbbi törvény kapcsán fogalmaztak a plénumban, a román nemzeti identitást soha nem látott módon támadják, ezért meg kell védeni azt.

Ne lepődjünk meg, ha erre hivatkozva még több vitatott törvény kerül elő a süllyesztőből.