// 2026. augusztus 12., szerda // Klára
Home office

Végleg leáldozott az olcsó dízel korszakának – hírmix

Illusztráció: Gemini

Illusztráció: Gemini

Illusztráció: Gemini

// HIRDETÉS

Meghonosodott a hibrid munkavégzés Romániában. Medve támadt egy férfira Maros megyében.

Történelmi csúcsokat ostromolnak a hazai üzemanyagárak

A romániai üzemanyagárak nem átmeneti csúcson járnak, egy tartósan drágább korszak küszöbén állunk, és mind a benzin, mind a dízel ára új történelmi magaslatokat érhet el – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elemzéséből.

E szerint 2026 nem csupán egy válságos esztendő az energiapiacon, hanem egy gyökeres rendszerváltás kezdete, amely végleg felszámolja az olcsó gázolaj időszakát. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a 10 lejes literenkénti ár már nem egy átmeneti csúcsérték, hanem a jövőbeni árazás új alapja, miközben a 9 lejes szint válik az új lélektani minimummá.

// HIRDETÉS

A dokumentumban arról a „kényelmetlen igazságról” is olvashatunk, amelyet a piacok, a politikusok és a közvélemény következetesen figyelmen kívül hagynak, magyarán nincs többé egyetlen hiteles forgatókönyv sem, amely azzal számolna, hogy a dízel visszatér az olcsó szintekre. Azaz nem átmeneti árcsúcsról van szó, nem a normálistól való eltérésről, hanem a normalitás végéről.

Az üzemanyagárak várható emelkedése mögött mélyebb, strukturális változások állnak, mint az egyszerű geopolitikai bizonytalanság. Az AEI rámutat, hogy az energetikai globalizáció korábbi mechanizmusa, amely az olcsó nyersolajat a leghatékonyabb forrásokból a legproduktívabb finomítókhoz juttatta el, gyakorlatilag szétesett.

A szállítási útvonalak és a beszerzési források ma már nem a gazdasági logika, hanem politikai szűrők mentén szerveződnek. Nem csupán az számít, mennyibe kerül az olaj, hanem az is, honnan érkezik, és mennyire biztonságos az ellátás. Ez a biztonság teszi drágává. Az energetikai autonómia az új kötelező luxus – fogalmaz az elemzés.

Az európai államok ma már nem a legalacsonyabb árat keresik, hanem a legkisebb kockázatot. Ez drágább szerződéseket, hosszabb szállítási útvonalakat, logisztikai tartalékkapacitásokat és stratégiai készleteket jelent, így kétszeres árat fizetünk azért, hogy ne függjünk egyetlen forrástól. Az elemzés szerint ez a változás nem átmeneti, hanem szerkezeti, és minden szerkezetváltás magasabb költségszinttel jár.

Az AEI ennél is fontosabb tényezőként emeli ki a finomítói kapacitás kérdését. Európa finomítókat zárt be, visszafogta a beruházásokat, és késztermék-importra rendezkedett be. A helyzet paradoxona, hogy hiába stabilizálódna a nyersolaj ára, a dízel akkor is drága maradhat, mert nincs elegendő feldolgozókapacitás.

Az AEI elnöke a Digi24-nek azt mondta, hogy egy esetben csökkenhetnének az árat, ha véget érne az ukrajnai háború, ezt azonban jelenleg kevésbé tartja valószínűnek.

„Ha most véget érne a háború, az árak csökkennének, és az év végére elérhetnénk a 9 lejes szintet. Csakhogy jelenleg egyáltalán nem ez a forgatókönyv. Minden elemzés azt mutatja, hogy a háború folytatódik, így az árak is tovább emelkednek”

– mondta Dumitru Chisăliță.

Szerinte a politikusok a tagadás és a halogatás között őrlődnek, hiszen a valóság elismerésének túl magas a politikai ára. Hozzátette: egyszerűbb átmenetileg befagyasztani az árakat, célzott támogatásokat nyújtani, elhalasztani a nehéz döntéseket. Ezek az intézkedések azonban nem oldják meg a problémát, csak elfedik azt. Így a gazdaság azonnali alkalmazkodás helyett késve, drasztikusan és hatástalanul reagál.

Chisăliță szerint mindaz, amit jelenleg tapasztalunk, nem anomália, hanem az új egyensúly, amely drágább, instabilabb és átpolitizáltabb. A valódi gondot nem az árszint jelenti, hanem az, hogy a társadalom, a piacok és a politikusok egyaránt vonakodnak elfogadni az új tényt: a 9 lejes literár nem átmeneti csúcs, hanem az új lélektani minimum. Ezért a kollektív tagadás késlelteti az elkerülhetetlen alkalmazkodást és felerősíti a sokkokat. Minden következő válsággal pedig egyre láthatóbbá válik a késlekedésnek az ára – figyelmeztet az AEI elnöke.

Irodám a nappalim

A haza cégek közel fele elvárja, hogy alkalmazottai hetente három-négy napot töltsenek az irodában – derül ki a Colliers ingatlanpiaci és befektetéskezelő cég felméréséből.

A 101 vállalatot érintő kutatás szerint a szervezetek háromnegyede megtartaná a jelenlegi irodakapacitását 2026-ban is, annak ellenére, hogy 55 százalékuk elismeri: az irodák kevésbé kihasználtak, mint korábban. A konkrét terveket tekintve a megkérdezettek 75,25 százaléka nagyjából változatlan alapterületen maradna, 8,9 százalékuk legfeljebb 25 százalékos csökkentést fontolgat, körülbelül 9 százalékuk mérsékelt bővítést tervez, és alig 3 százalékuk számol jelentős terjeszkedéssel.

A jelenléti ívek megoszlása vegyes képet mutat. A cégek közel egyharmada (31,3 százaléka) heti egy-két irodai nappal számol, miközben közel felük heti három-négy napos irodai jelenlétet vár el. Mindössze a szervezetek töredéke tartott ki a kizárólagos távmunka vagy fizikai jelenlét mellett. Egy átlagos munkanapon a legtöbb cég esetében az alkalmazottak 30–70 százaléka tartózkodik az irodában, és csak kevés helyen közelíti a kihasználtság a maximumot. A megkérdezettek 36 százaléka pezsgő irodai légkörről számol be, a többség azonban inkább csendes, kevéssé forgalmas munkahelyi hangulatot tapasztalt.

Az irodák vonzerejéről a tanulmány megállapítja, hogy a munkavállalók alapvetően elégedettek a könnyen megközelíthető épületekkel, a metróállomások közelségével, valamint a környező éttermekkel, üzletekkel és szolgáltatásokkal.

Az eredményekből kiderül, hogy Románia modern irodai övezetei már most biztosítják azokat a városi adottságokat, amelyeket az alkalmazottak a mindennapi életben fontosnak tartanak. A munkavállalók ugyanakkor a többnapos jelenléthez további ösztönzőket várnak el, míg a munkáltatók 50,5 százaléka semmilyen különleges ösztönzőt nem vezetett be, hanem a belső szabályzatokra és a munkavállalók döntésére bízza a bejárást.

Ahol mégis próbálnak lépni, ott leggyakrabban belső rendezvényeket szerveznek (34,6 százalék), jelenléti előírásokat vezetnek be (27,7 százalék) vagy felújítják a munkatereket (20,8 százalék). Pénzügyi ösztönzőkhöz vagy közvetlen juttatásokhoz csupán 5 százalékuk kínál.

A legégetőbb gondot a magas bérleti és fenntartási költségek jelentik, amelyeket a válaszadók 44,55 százaléka jelölt meg fő problémának. Ezt követi a terület nem hatékony kihasználása (24,75 százalék), valamint az irodaépületek korlátozott rugalmassága a hibrid munkavégzés szempontjából (18,81 százalék).

A felmérés a mentális egészség kérdésére is kitért. A válaszadók 38,6 százaléka szerint a távmunkának nem volt érdemi hatása a közérzetére, 34,6 százalékuk pozitív, 26,7 százalékuk pedig negatív hatást tapasztalt. A változásokra reagálva a cégek kétharmada már bevezetett valamilyen jólléti programot: coachingot, terápiát, műhelytalálkozókat vagy közösségi programokat.

A felmérésben részt vevő 101 vállalat döntő többsége (90 százaléka) bukaresti, de a mintában kolozsvári (25 százalék) és temesvári (16 százalék) cégeket is találni. Az IT- és telekommunikációs szektor a válaszadók 33 százalékát, a szolgáltatói szektor pedig a megkérdezettek 14 százalékát teszi ki. A megkérdezett szervezetek túlnyomó többsége száz főnél több alkalmazottat foglalkoztató közepes vagy nagyvállalat.

Menetrendszerű medvetámadás

Nem volt békés, csendes vasárnapja annak az 58 éves férfinak, akire a Maros megyei Torboszló és Székelyabod közötti erdőben támadt rá egy barnamedve. Az áldozat sérüléseket szenvedett az alsó végtagjain, és eltört az egyik keze – közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

A nyárádszeredai tűzoltókat 12 óra 30 perc körül riasztották a két falu közötti erdős területre. A medvetámadás helyszínére egy SMURD-mentőegységet és a brassói SMURD-helikoptert is kivezényelték. A helyszínen kiderült, hogy a férfi több nyílt sérülést szenvedett az alsó végtagjain, valamint volt egy nyílt törése is a bal karján.

A mentők kiérkezésekor az áldozat eszméleténél volt, és egyedül tartózkodott a területen a támadás idején. A sérültet a SMURD-helikopterrel szállították a marosvásárhelyi sürgősségi kórházba.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
Főtér

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

Erdély ma új autópálya-szakasszal gazdagodik
Krónika

Erdély ma új autópálya-szakasszal gazdagodik

Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.

Isten hozott Vadkeletre – a Rockstadt Extreme Fest mint a spontán önszerveződés ideiglenes városa
Főtér

Isten hozott Vadkeletre – a Rockstadt Extreme Fest mint a spontán önszerveződés ideiglenes városa

Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.

Hátulról, teljes sebességgel – nyilvánosságra hozták a halálos biciklisgázolást rögzítő videót
Székelyhon

Hátulról, teljes sebességgel – nyilvánosságra hozták a halálos biciklisgázolást rögzítő videót

Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.

A nyugdíjkorhatár nő, de a várható élettartam nem követi, legalábbis Romániában
Krónika

A nyugdíjkorhatár nő, de a várható élettartam nem követi, legalábbis Romániában

Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.

Sokkoló jelenet az országúton: kiesik egy gyermek egy autóból, és az érkező kamion felé indul
Székelyhon

Sokkoló jelenet az országúton: kiesik egy gyermek egy autóból, és az érkező kamion felé indul

Egy gyermek esett ki egy országúton közlekedő járműből Tulcea megyében, a jelenetet pedig a mögötte haladó autó fedélzeti kamerája rögzítette. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS