// 2024. november 30., szombat // András, Andor
kolozsvári CFR

Végleg kisiklik a Kolozsvári CFR?

// HIRDETÉS

Pénz nincs, játékosok még vannak. De már nem sokáig.

Kilátástalan helyzetbe került a Kolozsvári CFR. A labdarúgóklub nehéz anyagi helyzete miatt várhatóan szabadon igazolhatóvá nyilvánítja játékosait, miután kútba esett a klub értékesítése.

Pászkány Árpád, a csapat tulajdonosa egy Ştefan Gadola nevű üzletembernek adta volna el a csapatot, az üzlet azonban végül nem jött össze.

A játékosok már hónapok óta háborognak, mivel nem kapták meg a fizetésüket, de csütörtökig halogatták, hogy – miután a késés meghaladta a három hónapot – beadványt nyújtsanak be a szabadon igazolhatóvá nyilvánításuk érdekében. Iuliu Mureşan, a klub elnöke ugyanis folyamatosan azzal hitegette őket, hogy a gondok megoldódnak.

Szerdán azonban a román sportsajtó szerint a keret tagjai már sztrájkba léptek, nem voltak hajlandóak edzeni, és ultimátumot adtak Mureşannak, azt követelve, hogy garantálja: megkapják a pénzüket, ellenkező esetben kérik a szabadon igazolhatóvá nyilvánításukat.

Mivel a klubelnök nem tudott garanciát felmutatni, a játékosokat a bukaresti sportportálok szerint csütörtökön már hivatalosan is értesítették arról, hogy

minden megkötés nélkül új klubot kereshetnek maguknak.

A labdarúgók ennek nyomán szabadságra mentek – a hétvégi Európa-bajnoki selejtezők miatt nincs bajnoki forduló -, visszatértükkor azonban az egész keret elkezd csapatot keresni.

Mindez annyit jelent, hogy a CFR még attól a néhány millió eurótól is elesik, amit a játékosok értékesítéséből kaphatna.

A csapat edzője, Vasile Miriuţă – vagy akinek jobban tetszik: a magyar állampolgárságú, korábban a magyar válogatottban is játszó Miriuta László – nem túlságosan bizakodó.

Mint elmondta, a klubbal kötött szerződése nyárig érvényes, és ő szívesen maradna is, de ha nem oldódik meg a helyzet, nehéz lesz Kolozsváron maradnia. „Ha nem oldódnak meg a gondok, megpróbálok úgy lépni, hogy a legjobb legyen számomra és a családom számára. (…) Ha nem oldódnak meg az anyagi gondok, mindenki mehet Isten hírével” – mondta az edző, hozzátéve: ugyanakkor azt mondta a játékosoknak, hogy az őszi idény mérkőzéseit még mindenképpen le kell játszani.

A transfermarkt.de portál szerint a CFR keretének értéke jelenleg mintegy húszmillió euró. A legértékesebb játékos a kapus Mario Felgueiras, akinek értékét hárommillió euróra taksálják, de Ciprian Deac játékospiaci ára is megközelíti a kétmillió eurót, és Tadéért is kérhettek volna 1,5 milliót.

A kerettagok fizetésére egyébként havonta összesen 250 ezer eurót kellene költenie a klubnak.

Ráadásul a klubot az ág is húzza: mivel mintegy ötmillió eurós tartozást halmozott fel, a mérkőzések közvetítésért járó jogdíj sem a CFR kasszájába folyik majd be. Az összeget januárban utalják, de azonnal megy is tovább azon cégekhez, amelyek meghitelezték a klubot.

A CFR várhatóan az ificsapatból tölti majd fel a keretet, ennek nyomán egyértelműnek tűnik, hogy az elmúlt években több bajnoki és kupagyőztesi címet is elhódító, jelenleg a tabella második helyén álló klub

kiszáll az újabb bajnoki serlegért vívott küzdelemből.

Mint ismeretes, a kolozsvári vasutasklubot 1907-ben alapították, és 1969 és 1976 között már szerepelt a román élvonalban. Pászkány Árpád 2000-ben vette meg az akkor a harmadosztályban tengődő klubot, és négy év alatt az első osztályig vitte. A lerongyolódott fellegvári stadion helyére korszerű, új arénát építtetett, 2008-ban pedig már bajnoki címet ünnepelhetett. 2008 és 2010 között zsinórban háromszor is megnyerte a Román Kupát. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság azonban a CFR anyagi helyzetét is megroppantotta.

Tulajdonosa és a Monarchia idejére visszavezethető múltja miatt a CFR-t magyar csapatként tartják nyilván, bár a keretben az elmúlt évtizedben alig lézengett magyar játékos.

Kép: www.gsp.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)
Krónika

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)

Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
Krónika

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!

JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.

Közúti szerencsétlenség – hárman meghaltak, öten megsebesültek
Székelyhon

Közúti szerencsétlenség – hárman meghaltak, öten megsebesültek

Három személy meghalt, öten pedig megsérültek egy péntek reggeli közlekedési balesetben Bákó megyében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS