// 2024. november 24., vasárnap // Emma
Jogálom

Van egy rossz hírünk: a zöld igazolás kötelezővé tétele nem diszkrimináció, és nem alkotmányellenes

// HIRDETÉS

A tiltakozók emberi jogaikra hivatkoznak, és az alkotmánnyal jönnek. Csakhogy éppen az alkotmány mondja ki: nincs igazuk.

Hetek óta folyik a vita, hogy diszkriminációnak, alkotmányellenesnek minősül-e a védettségi igazolvány kötelezővé tétele bizonyos tevékenységek esetén – például étterembe, kávézóba, moziba, színházba, plázába, uszodába stb. csak ilyennel mehetünk be. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke most tiszta vizet öntött a pohárba: nem, nem diszkrimináció és nem is alkotmányellenes.

Az alkotmány 53. cikkelyének első bekezdése ugyanis világosan kimondja, hogy az állam kivételes esetekben – például a közegészségügyi kockázat esetén – bizony korlátozhatja az alapvető emberi és szabadságjogokat is.

Ezt pedig azért teszi, mert az állampolgárok életét védi, ami fontosabb annál, mint hogy valaki igazolás nélkül flangálhasson a plázában. Asztalos szemléletes példával élt: természetesen jogom van plázába menni, de jó lenne ha a plázázás után életben maradnék, és a kiruccanás nem járna súlyos következményekkel az egészségemre nézve.

Fontos megértenünk, hogy a tudományos kutatások eredményeit egyetlen állami intézmény, még a parlament sem vitathatja.

Márpedig minden ország minden statisztikája azt támasztja alá, hogy az oltások működnek, hiszen (nálunk is látszik) a most kórházban lévő fertőzöttek, és a járvány következtében elhunytak zöme oltatlan.

Európai precedensek is vannak már: Franciaországban is a zöld igazolás kötelezővé tétele mellett döntöttek, és alkotmányosnak nyilvánították a lépést. Olaszországban nemrég tették kötelezővé az oltást az egészségügyben dolgozók számára, egyúttal az olasz államtanács alkotmányosnak nyilvánította a döntést.

Asztalos Csaba ugyanakkor elismerte, hogy van a dolognak egy apró szépséghibája:

a tartalmi elvárásoknak ugyan megfelel a döntés, de formailag helytelenül vezették azt be. Ilyen intézkedést ugyanis csak a parlament által elfogadott törvényben lehet előírni, nem pedig kormányhatározattal, ahogy azt nálunk tették.

Azt is hozzátette azonban, hogy érdemes lett volna az intézkedést már nyáron bevezetni, és akkor nem jutottunk volna ebbe a helyzetbe (mármint nem durrant volna így el a 4. járványhullám).

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS