// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

Van egy ágazat, mely nagyon szeretné, ha itthon maradna a koronavírus miatt hazajött 1,3 millió melós

// HIRDETÉS

Akinek nem piszkos a munka, annak akadna idehaza is meló, például az autópálya-építésben.

A világjárvány miatt sok külföldön dolgozó román melós kényszerült arra, hogy hazajöjjön és itthon keressen munkát. Láthattuk, hogy aki nem éppen jött, az ment, az olcsó munkaerőre ugyanis mindenhol nagy kereslet van. Aki akarna, az könnyen el is tudna itthon is helyezkedni: az építőipar tárt karokkal fogadna bárkit, akinek nem piszkos a munka. És nem csak ez az ágazat keres munkaerőt.

Az eJobs összesítése szerint az utóbbi hónapokban 1,3 millió romániai vendégmunkás tért haza. Hogy mi lesz velük? Az építőipar gond nélkül munkát tudna biztosítani legalább 500 ezer főnek – ennyi munkás hiányzik jelenleg az ágazatból az autópálya-építőket tömörítő egyesület (ARCA) szerint. Több javaslatot is megfogalmaztak, hogy segítsék a román munkaerő itthon tartását, például szeretnének egy online platformot létrehozni kifejezetten a külföldről hazatért vendégmunkások számára. Az ágazat valamennyi résztvevőjével és a hatóságokkal közösen online állásbörzéket szerveznének, hogy megkönnyítsék az elhelyezkedésüket, az átképzéseket pedig a köz- és magánszféra partnersége révén bonyolítanák le. Megkönnyítenék a külföldi bizonyítványok, diplomák hazai elismertetését is.

A javaslatok azt szorgalmazzák, hogy bővüljön az építőipar, csökkenjen a munkanélküliség és a fekete munka, illetve – ami a legfontosabb – a vendégmunkások maradhassanak itthon, családjuk körében, hangsúlyozza az ARCA.

Az eJobs tapasztalata szerint a hazatért diaszpóra jelenléte érződik abból is, hogy hirtelen megugrott a Romániában munkát keresők száma, de amint feloldották a nyugati országokban a korlátozásokat, a vendégmunkások figyelme is nyugat – elsősorban Németország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia és Görögország – felé fordult. Májusban 20 ezren jelentkeztek valamelyik külföldön meghirdetett munkára.

Mindeközben az itthoni útépítő vállalatok általános munkaerőhiányát csak súlyosbította a koronavírus-járvány, hiszen nem elég, hogy munkások betegedtek meg, esetleg kényszerültek karanténba, de még az ázsiai vendégmunkások alkalmazása is nehezebbé vált.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS