// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Unitárius üzenet a jövőnek: felavatták a Vallásszabadság Házát (FOTÓK)

// HIRDETÉS

Egyszerre jeleníti meg Kolozsvár építészeti értékeit és a „tordai örökséget” a szombaton felavatott Vallásszabadság Háza. A példaértékűen restaurált műemléket a köz és a kultúra szolgálatába állították.

Eszmeiségében és kinézetében egyaránt Kolozsvár egyik legfontosabb épülete a Vallásszabadság Háza, melyet szombaton avattak fel a Magyar Unitárius Egyház hívei, egyházi és világi elöljárók jelenlétében. Ez volt az egyik fő mozzanata a fennállásának 450. évfordulóját ünneplő unitárius egyház idei évre meghirdetett ünnepi rendezvénysorozatának.

Az egykori unitárius püspöki rezidencia Mátyás király szülőháza után a kincses város második legrégebbi polgári háza, és a három évig tartó restaurálási munkálatoknak köszönhetően a legszebb is. A munkálatok mintegy 1,3 millió eurós költségét közel 80 százalékban a magyar, és csaknem 15 százalékban a román kormány fedezte. Az épület a Magyar utcában (21 Decembrie 1989 sugárút) áll, Kolozsvár legforgalmasabb pontján, a Sora bevásárlóközponttal átellenben.

Az unitárius egyház elöljárói szerint a műemlék épület „Erdély nagy szellemi kincsének”, a vallásszabadságot a világon elsőként törvényben rögzítő 1568-as tordai országgyűlési határozatnak állít emléket, annak örökségét jeleníti meg.

Isten hatalmában állsz - a reneszánsz ajtó felirata a ház mottója is lehetne

A gyakorlati hasznosítás mellett a felújítás során nagy gondot fordítottak arra, hogy eredeti állapotában állítsák helyre az épületet, így sok befalazott, levakolt régészeti értéket sikerült feltárni. A püspöki ház egyedisége, hogy reneszánsz és gótikus elemekkel egyaránt rendelkezik, a boltívek, ablakkeretek, lépcsőfeljárók révén egyesül benne az elmúlt fél évezred erdélyi műemléki öröksége.

Az ingatlan rendeltetésében is a kultúrát szolgálja, kiállítások, koncertek, konferenciák helyszíne lesz, de valláskutató intézetnek, egyházi múzeumnak, könyvesboltnak és étteremnek is otthont ad. „Táplálék a testnek és léleknek” - jellemezte Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök.

Furu Árpád építészmérnök, műemlékvédelmi szakember a felújítási és restaurálási munkálatokat összegző előadásában elmondta: a csúcsíves kapuzat alapján tudták, hogy az ingatlan 15. századi épületrészeket rejt. Így a helyreállítás során felszínre került Kolozsvár egyik legérdekesebb gótikus kapualja. A háromszintes, pincéből, földszintből és emeletből álló emeletes kőépületben a középkori lépcsőház faragott kő fogódzóját is megtalálták, ami szintén kuriózumnak számít.

A jobb oldali gótikus bejárat és lépcsőfeljáró egyedülálló Erdélyben

A püspöki ház helyreállításán több tucat szakember dolgozott, a hitelesség, a minimális beavatkozás és a reverzibilitás elvét tartották szem előtt. A belső terek kialakításánál új, egységes belső dekoráció kitalálására volt szükség, melyben fontos szerep jutott a megvilágításnak. Minden terem karakteres, sajátos, ugyanakkor része az egésznek. Ezekben több kiállítás kapott helyet, a püspöki ház festményei mellett fontos egyházi kegytárgyakat csodálhat meg a látogató, de a felújítás során talált régészeti leletek is megtekinthetők.

Az unitárius templomban tartott ünnepi istentiszteleten és az azt követő avatóünnepségen egyházi és világi elöljárók mondtak beszédet. A Vallásszabadság Házának felavatásán Kovács István közügyigazgató kijelentette: az épület üzenet a jövőnek, majd a testvérfelekezetek képviselői mondtak áldást a köz szolgálatába állított épületre.

Az egyik teremben az unitárius egyház kincsei tekinthetők meg

 

Például ez a régi Biblia

 

Vagy az itt látható, Erdélyben szintén egyedi török imaszőnyeg

 

A nagyteremben a püspökök portréi mellett a középkori homlokzat is megtekinthető

 

A régészeti kiállítás legtöbb leletét a ház latrináiban találták

 

Ez itt egy középkori graffiti, egy műkedvelő kőműves hagyhatta itt keze nyomát

 

A földszinten, a boltívek alatt újabb kiállítás fogadja a látogatót

És ez csak ízelítő, ahhoz, hogy a ház minden titka feltáruljon, érdemes közelebbről megnézni. Megéri.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS