// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Unirii Piac lett a váradi Szent László térből a frissen kihelyezett turisztikai táblákon

// HIRDETÉS

Valaki már megint a Google fordítójával esett neki a magyar nyelvnek?

Țării Crişurilor Muzeum, Zsídó Torténeti Múzeum, Unirii Piac, Gomba Kíláto, Republicii sétány – olvashatják ezentúl a magyar turisták Nagyvárad belvárosában azokon az információs táblákon, melyek a város legfőbb nevezetességeihez mutatják az irányt. Nem tudjuk, kit bízhattak meg a fordítással, egyáltalán látta-e magyarul beszélő személy a táblákat, de

eléggé ciki, hogy ebben a formában kerülhettek az utcára Szent László városában.

A gyalázatos fordításokra Pető Dalma Csilla RMDSZ-es önkormányzati képviselő hívta fel a figyelmet, aki Zatykó Gyulát, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökét teszi felelőssé, mivel ő Ilie Bolojan polgármester magyarságügyi tanácsadója. Pető rendesen odapörköl közleményében az EMNP-nek és a városvezetésnek is, szerinte ismét gúnyt űznek a váradi magyarokból, amiképpen egy tavaly augusztus 20-i esemény magyar nyelvű hirdetése vagy Nagyvárad egynyelvű logója kapcsán is történt.

„Tisztelt Zatykó Gyula! A tavaly augusztus 20-ai botrányt követően, amikor egyik lábáról a másikra állva igyekezett bocsánatot kérni a nagyváradi magyaroktól a városháza tragikomikus magyar fordításai miatt, azt is elmondta, hogy azután rálátása és beleszólása lesz a városban kihelyezendő magyar feliratok tartalmára és nyilván helyesírására. Nos, kedves magyarságügyi polgármesteri tanácsadó úr, a turisztikai irányjelző táblák esetében az ön figyelmét nagyon elkerülhették a magyar feliratok, vagy a szolgálatait olyannyira nem veszik figyelembe a váradi városházán, hogy ismét meg sem mutatták önnek, mi kerül majd ki ezekre a táblákra.”

– fogalmaz Pető, aki azt kéri az EMNP politikusától, hogy ne használja többé a magyarságügyi polgármesteri tanácsadó titulusát, mert csak szégyent hoz a nagyváradi magyarságra. Pető ugyanakkor közölte, kérvényezni fogja a helyi tanácsülésen a táblák kijavítását.

A váradi önkormányzat nem először fut bele arcpirító magyar fordításokba,

emlékezetes eset volt, amikor 2010-ben olyan utcanévfordítások jelentek meg, mint például Lovaglók utcája (Călăraşilor), Piros tó utca (Lacul Roşu), Bánat utca (Banatului). Csakhogy az akkori botrány főhősnője Biró Rozália RMDSZ-es alpolgármester volt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS