Újabb ’89-es forradalmárok kapnak kárpótlást
Még mielőtt azt hinnénk, hogy az állam önszántából fizet a hősöknek: az Emberi Jogok Európai Bírósága kötelezi erre.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden kedvező elbírálásban részesítette annak a nyolc forradalmárnak a beadványát, akik még 2008-ban fordultak panasszal Strasbourghoz azért, mert a román kormány méltánytalan módon kezelte ügyüket.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy december 21 és 23 között a panaszosok részt vettek a Ceaușescu-diktatúra megdöntéséhez vezetett bukaresti felkelésben, a rendszerváltozás után tanúként is kihallgatták őket, ügyüket mégsem rendezte a román állam.
A forradalmárok az Európai Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 6. cikkelyére hivatkozva kérvényezték dossziéjuk kivizsgálását. Ez a tisztességes tárgyaláshoz való jogot biztosítja az európai polgárok számára. A nyolc 1989-es forradalmár számára fejenként 2400 euró kártérítést kell kifizessen a román kormány.
">Imnul golanilor (A csavargók himnusza) című dalt, amely nemcsak a forradalom egyik meghatározó himnusza lett, hanem 25 évvel később, a Ponta-ellenes tüntetések visszatérő eleme is.
A katonai ügyészek idén októberben vették elő újra az 1989-es forradalom dossziéját, melyben a 709 halott és 2198 sebesült ügyét vizsgálták. Sokan nem kaptak még kártérítést az érintettek közül, úgy ahogy a felelősségre vonások is késlekednek. Az Emberi Jogok Európai Bírósása az elmúlt években mintegy 1 millió euró kárpótlás kifizetésére kötelezte az államot.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
