// 2024. november 26., kedd // Virág
Magyarország

Újabb négy évig Orbán Viktor a magyar kormányfő

// HIRDETÉS

Papírforma eredmény született az új miniszterelnökről szóló szombati, budapesti szavazáson az Országgyűlésben: kormányfővé választották a kétharmados győzelmet szerzett Fidesz-KDNP jelöltjét, Orbán Viktort. Némi izgalmat a voksolás után kivonuló MSZP vitt az eseménybe.

Újraválasztotta miniszterelnöknek a parlament szombaton Orbán Viktort, a Fidesz elnökét.

Igennel szavaztak a Fidesz és a KDNP képviselői, nemmel pedig az MSZP, a Jobbik és az LMP frakciója, valamint az Együtt-PM négy, továbbá a Liberálisok egy független képviselője. A DK négy független képviselője nem vett részt az ülésen. Orbán Viktor nem szavazott, illetve az ülést vezető Kövér László házelnök sem.

Megválasztásával a kormányfő hivatalba lépett. Orbán Viktor a történelmi zászlók előtt letette esküjét.
Az MSZP - ahogy előre jelezte - a szavazás után elhagyta az üléstermet.
A kormányfő ezután beszédet tartott, amelyben elmondta: a nemzeti együttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd harmadik kormányának politikája. A következő négy évről szólva úgy fogalmazott: Magyarország középre tart, „az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk". Beszédében ismertette kormánya társadalomfelfogásának és külpolitikájának alapelveit is.

„Az egész nemzet kormánya”

 

Orbán Viktor a választási győzelmük arányát meggyőzőnek nevezte, mint fogalmazott, a voksoláson az „európai közép", az egységre törekvő erők elsöprő többséget kaptak. Azt mondta: a most megalakítandó kormány mindig "a háromharmadot, vagyis minden magyart képvisel majd".
A kormányfő, a Fidesz elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az árpilis 6-i országgyűlési választáson, függetlenül attól, melyik politikai erőre szavazott. Azt is kiemelte, hogy mivel a választáson az egész magyar nemzet részt vett, így mind a parlament, mind a kabinet joggal tekintheti magát a nemzet kormányának és a nemzet Országgyűlésének.
Harmadik kormányzásának négy évét előrevetítve Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország középre tart, „Európa közepén egy új Közép-Európát építünk", amely felzárkózhat a kontinens nyugati feléhez.
Szélsőségesnek és veszélyesnek nevezett minden olyan politikát, amely veszélyes a magyarokra. Orbán Viktor azt ígérte, ezen jelenségek ellen következetesen, határozottan és kitartóan fel fog lépni.
Európa- és külpolitikájukról Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy azt a tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd.

Mindenkit megillet az autonómia

 

Kifejtette: kormánya nem akar bevándorlást támogató politikát, ehelyett szorgalmazza a gyermekvállalás segítését. Ismét sürgette a radikális, gyors energiaár-csökkentést Európában.     A külpolitikára kitérve azt mondta, hogy annak középpontjába a gazdasági kapcsolatok, valamint a markáns nemzetpolitika kerül majd. Utóbbival kapcsolatban kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. Közölte, folytatódik a keleti nyitás politikája, és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében.
 „Szeretnék jól szolgálni, szeretnék jó miniszterelnöke lenni ennek a különös, egyedi, tehetséges, de sokat szenvedett népnek, ennek a bátor, leleményes, lovagias és iparkodó nemzetnek. Szeretném, ha nem kellene több áldozatot hoznia, hiszen így is mértéken felül kellett szenvednie annyi évszázadon keresztül" - zárta szavait Orbán Viktor, majd kormánypárti képviselőtársaival közösen a Kossuth Lajos térre, a Fidesz-KDNP nagygyűlésére vonult a Parlamentből.
Itt elmondott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai parlamenti választáson újra meg kell küzdeni azokkal, akik veszélyesek Magyarország érdekeire. Úgy fogalmazott, akiknek itthon nem sikerült elgáncsolni Magyarország megújítását, azok, most Brüsszelben akarják ugyanezt.
A kormányfő szerint „a bukott baloldal" mindig kész arra, hogy Magyarország ellen uszítson. Olyanokat se engedjünk Brüsszelbe, akik „fejjel mennének a falnak", akik azt mondják, Magyarország helye nem Európában van - tette hozzá. A nagygyűlésen felszólalt Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese, a KDNP elnöke is, aki azt ígérte: a következő ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár, akik tudják ez a nemzet a nemzetük, ez a haza a hazájuk.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS