Új korszak: most már valóban visszakapta a barokk palotát a váradi katolikus püspökség

Miután 29 évig volt hívatlan, 14 évig pedig megtűrt lakója, csütörtökön végleg kiköltözött a nagyváradi barokk palotából a Körösvidéki Múzeum. Annak, hogy a döntés végleges, hivatalos, írásos nyoma is van: a múzeum vezetősége papíron is átadta a katolikus egyháznak a püspöki palota általa használt termeit, miután az elmúlt hónapokban a közgyűjtemény utolsó darabját is sikerült elköltöztetni új székhelyére.

A római katolikus egyház nem mindennapi türelemről tett tanúbizottságot: a restitúciót követően még 14 évig tűrte meg falai között az akarata ellenére odatelepített közgyűjteményt. Ezt Aurel Chiriac múzeumigazgató nem is győzte köszönni Böcskei László megyéspüspöknek, hangsúlyozva, a barokk palota tökéletes helyszín volt számukra, „a szépség és szellem” otthona.

Szabó Ödön, Cseke Attila, Pásztor Sándor és Böcskei László püspök

A palota régi kulcsa, eddig a múzeum őrizte. Fotók: a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Facebook-oldala

Böcskei László ezzel szemben a kölcsönös tisztelet fontosságáról beszélt, de az egyház közel ezeréves váradi jelenlétére is felhívta a figyelmet, amit szerinte nem lehet elhallgatni. Arra is utalt, hogy az államosítás idején a kommunista hatóságok csak két napot hagytak a püspökségnek arra, hogy átengedje az épületet. Ehhez képest az egyház irigylésre méltó módon tűrte a múzeum jelenlétét.

Tizennégy évbe telt ugyanis, amíg a Bihar megyei önkormányzat megfelelő székhelyet talált az intézménynek

az egykori magyar királyi hadapródiskola épületében, és számos botrány közepette fel is újította azt. A számos rendellenesség miatt a kivitelező Selina cég 2010-ben abbahagyta a nagyszabású munkálatot, ezt csak hat évre rá sikerült folytatni. Az új székhely kapuit végül tavaly nyitották meg a nagyközönség előtt, de az 500 ezer műtárgyat számláló gyűjteményt csak az elmúlt hónapokban sikerült átköltöztetni.

Pásztor Sándor tanácselnök szimbolikusan is megköszönte az egyház türelmét: átadta a püspöknek a barokk palota régi, eddig a múzeum gyűjteményében őrzött kulcsát. Böcskei László ezt nem tartotta meg magának, hanem a püspöki rezidencia megújulását és jövőbeli közösségi szerepét hangsúlyozva átnyújtotta a felújítási munkálatok menedzserének.

A külső munkálatok és a tetőzet helyreállítása még tavaly elkezdődött

A Nagyvárad egyik legimpozánsabb épületének számító barokk palota a magyar kormány támogatásával esik át nagyszabású felújítási és restaurálási folyamaton: tavaly közel kétmilliárd forintos támogatást ítéltek meg számára.

A hatalmas összeget (1,948 milliárd forint, azaz 6,348 millió euró) három ütemben kapja a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, az utolsó részletet jövőre utalják. A támogatásból elvégzik az épületegyüttes teljes külső és belső felújítását, az első ütemben a tetőzet és a külső homlokzatok felújítása kezdődött el - erről ITT olvashatják képes beszámolónkat –, ezután a belső terek restaurálása következik.

A restaurálás után a palota egyházi, kultikus funkciója mellé egy kulturális, értékmegőrző és -képző funkciót is kapcsolnak.

Böcskei László a csütörtöki átadási-átvételi ceremónián is hangsúlyozta, hogy az egyház multifunkcionális és multikulturális központként, kiállítótérként, közművelődési, közösségi rendezvények helyszíneként hasznosítaná a megújult palotát. Azáltal, hogy megnyitná a nagyközönség számára, az említett közel ezeréves örökség – falfestmények, freskók, kő- és faépítészeti elemek – és püspökségi gyűjtemények – liturgikus ötvöstárgyak, miseruhák, szobrot, a barokk képtár és metszetgyűjtemény – is látogathatóvá válnak. Az egyik szárny továbbra is a püspöki hivatal székhelye maradna.

A belső termekben is dolgoznak, itt például az értékes falfestmények felkutatása zajlik

A püspökség nemcsak az épületet, hanem az azt körbeölelő parkot is rendbe tenné, rendezéséhez uniós forrásokat pályáztak, a szakmai partner a szarvasi Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kara és Arborétum. A püspökség korábbi bejelentése szerint a beruházás költségvetése 773 ezer euró, a kertrendezési munkálatokat 2020 májusáig kell befejezni. A park is teljes egészében az egyház tulajdona, és a palotához hasonlóan mindenki számára nyitott lesz.

A helyiek által csak barokk palotaként emlegetett nagyváradi római katolikus püspöki palota anyagi és eszmei értékét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az 1762 és 1776 között épült ingatlan monumentális külsejével, belső eleganciájával Délkelet-Európa legjelentősebb barokk műemléke. 2004-ben kapta vissza a római katolikus egyház, és bár a törvény szerint a Körösvidéki Múzeumnak öt év után ki kellett volna költöznie belőle, valójában csak csütörtökön vehette igazán birtokba.