Új katolikus érseke van szombattól Erdélynek. Mit lehet tudni róla?

Huszonöt évnyi szolgálat után Jakubinyi György gyulafehérvári érsek tavaly decemberben lemondott az egyházmegye vezetéséről, amit Őszentsége Ferenc pápa is elfogadott, és utódjaként Mons. Dr. Kovács Gergelyt, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetőjét nevezte meg. A hétvégén a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházban, az egyházi és világi elöljárók, valamint hívek ezreinek jelenlétében megtörtént az új érsek beiktatása. De mit lehet tudni róla?

Kovács Gergely 1968-ban született Kézdivásárhelyen, vegyes felekezetű családba. Édesapja után reformátusnak keresztelték, de tizenhat éves korában úgy döntött, hogy átkeresztelkedik a katolikus vallásra. Teológiai tanulmányait 1987-ben kezdte meg a gyulafehérvári szemináriumban, az 1989-es rendszerváltás után Rómába küldték tanulni, ahol befejezte a kötelező teológiai alapképzést. 1993-ban szentelték pappá a gyulafehérvári érsekség keretei között. Az egyházjogi doktorátus megszerzése után egy évig hazatért Erdélybe, Marosvásárhelyen lett káplán, majd ismét Rómába küldték, a Szentszéknél kezdhette meg munkáját. 1997 augusztusától a Kultúra Pápai Tanácsának (a Szentszék kulturális minisztériumának) irodavezetője.

https://www.facebook.com/katolikus.ma/videos/214328269708531/

Egy korábbi interjúban lelkesen nyilatkozott munkájáról, melynek keretében elsősorban a Közép-Kelet-Európa és a német nyelvterületek kulturális életével foglalkozó elöljárókkal tartotta a kapcsolatot. Ha miniszter-, nuncius-, püspök-, művész- vagy látogatócsoport érkezett a Vatikánba, ő fogadta őket, a látogatások előkészítése és megszervezése is a feladata volt. A római évek megtették a hatásukat, az új érsek olasz akcentussal beszél, de ottani szolgálata ideje alatt is az erdélyi katolikusok számára fontos témákkal foglalkozott. 2012 februárja óta Márton Áron, 2016-tól Hám János, 2017-től Bódi M. Magdolna boldoggáavatási ügyének posztulátora.

Fotó: Magyar Kurír

Óriási felelősségnek és kihívásnak tartja, hogy Márton Áron nyomdokaiba léphet, hiszen az elmúlt években közel került ahhoz a lelkülethez, szellemiséghez és értékrendhez, amit Márton Áron képvisel. Erről évről évre bizonyságot is tett, Márton Áron nyomát követő zarándokút szervezésével, mely hozzájárult ahhoz, hogy a hívek jobban, mélyebben megismerhessék a püspök életútját, életének legfontosabb helyszíneit. Márton Áron és szülöföldje iránti elköteleződés az érseki címerében is megjelenítődik.

Kovács Gergely felszentelésekor Gianfranco Ravasi bíboros úgy jellemezte a gyulafehérvári érsekség új főpásztorát, mint aki a globális látásmódot, a digitális kultúrába való beilleszkedés képességét és a nyitott lelkületet hordozza magában.

Köszöntő beszédében az új érsek Kányádi Sándor idézte:

Meggyőződése szerint a megértés és megértetés az egyház fő feladata is.

A szertartás utáni, közvetlenebb hangvételű sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy szüntelenül hirdetni fogja Krisztus evangéliumát, valamint barátságosan és könyörülettel fordul a szegények felé. A párbeszéd szorgalmazása mellett az azzal járó odafigyelés és meghallgatás jelenti az egyház számára jelenleg a kihívást.

Kovács Gergely a Gyulafehérvári Főegyházmegye harmadik érseke, az 1011 éves egyházmegye 83., a második Gergely kereszt- és a második Kovács családnevet viselő főpásztora. Ő a 16. székely, és a római Collegium Germanicum et Hungaricum alumnusai közül a tizedik püspök.

Édesanyja, két testvére, kereszttatája, felsőháromszéki rokonai és valamikori osztálytársai is jelen voltak az ünnepségen, amit külön megemlített beszédében.