Trükkös megoldást talált ki a kormány a közalkalmazottak kényszerszabadságára

A csütörtöki kormányülésen várhatóan hivatalosan is bejelentik, milyen keretek között küldi az állam kényszerszabadságra az alkalmazottait, de már most lehet tudni az intézkedés lényegi elemeit. Mint tudjuk, a magánszektorban a kényszerszabadságra küldött munkavállalók a fizetésük 75 százalékát kapják meg, ezt vezetik be a közszolgák számára is, csak kicsit trükkösebben. Szerda este a kormányfő és a munkaügyi miniszter is elmondta, hogy a kényszerpihenő mit takar a valóságban.

Amíg az alkalmazottak fele dolgozik, a másik fele kényszerszabadságra megy, 15 nap után pedig váltják egymást. A kényszerszabadságon lévők megkapják a fizetésük 75 százalékát, de a két hét munka után teljes fizetést kapnak. Reálisan számolva tehát egy közszolgának egy hónapban nem 25 százalék bevételkieséssel kell számolnia, mint a magánszféra alkalmazottainak, hanem csak 12,5 százalékkal. Igaz, havonta két hetet le is dolgoznak ezért. A rendelkezés természetesen nem lesz érvényes az egészségügyi alkalmazottakra vagy a rendőrökre, akikre jelenleg nagy szükség van, hanem elsősorban az állami és önkormányzati hivatalok alkalmazottaira. Az otthonmaradásukkal legalább a járvány továbbterjedésének lehetősége is csökken – jegyezte meg Ludovic Orban kormányfő.

Az országban jelenleg több mint egymillióan dolgoznak minimálbérért, ami 2 230 lej (ez nettóban 1346 lejt jelent), aminek csak a 75 százalékát kapják kézbe a kényszerszabadság idején a munkások. A közalkalmazottak fizetése jóval meghaladja ezt az összeget, például az adóhivatalnál pofátlanul magasak a fizetések (16 600 lejt kap az adóhivatal vezetője, 5-6 ezer lejt egy egyszerű adóellenőr).

Szakértők szerint a koronavírus-járvány mind a magánszektorban, mind az államiban elbocsátásokhoz fog vezetni, részben azért, mert a munkáltatók felismerik, hogy munka elvégzését kevesebb alkalmazottal is meg tudják oldani. A törvény nem korlátozza az elbocsátások lehetőségét. A közalkalmazottak viszont erős szakszervezetekkel rendelkeznek, az ő jövőjük azon is múlik, hogy milyen feltételeket alkudnak ki a döntéshozókkal.